„Hogy a szakértelem kerüljön kormányra”. A tettek gyorsan feledtették ezt, de 1994-ben ez volt a választásokat megnyerő szocialisták egyik plakátjelmondata. Bár a szakértelem akkor is egyrészt a Bokros-csomagba, másrészt az állami vagyon kiárusításába fulladt, az MSZP elmúlt tízéves vesszőfutásának eredményeként már a szürkeállomány látszata sem vetül a pártra. A káderhiány legújabb jeleként a szocialisták törölték jelöltállító kongresszusukat, az ehelyett összehívott gyűlésen viszont bejelentették, hogy az egyszázalékos népszerűséggel rendelkező Párbeszéd vezetőjét, Karácsony Gergelyt támogatják a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltjeként. A döbbenetet Molnár Gyula pártelnök pedig még fokozni tudta azzal, hogy a politikust az Együtt nevű formáció elnökeként konferálta fel – jelezve, hogy a baloldalon uralkodó káosz áttekintése már a saját térfélen játszóknak is gondot okoz.

Egy erős párt erős vezetője nem követhetné el azt a hibát, hogy eltéveszti annak a pártnak a nevét, amelyiket épp legfőbb szövetségesévé lépteti elő. Molnár Gyula bizonytalanságai, vagy akár Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltté emelése azonban jól mutatja azt az önbizalomhiányt és zavarodottságot, amivel az MSZP fokozatosan kiírja magát a politikailag potens pártok sorából. Az elgyengülés folyamatára, a megújulás képtelenségére, az utánpótlás-nevelés hiányosságaira először a miniszterelnöki poszt betöltése körül 2009-ben kialakult hercehurca hívta fel a figyelmet, amikor hét név is felmerült az ötletelés során, akik aztán rendre nem vállalták, hogy Gyurcsány Ferenc örökébe lépjenek. Amikor a pesti utcán már arról viccelődtek, hogy az MSZP-székház előtt sétálgató járókelőknek is felajánlják a miniszterelnöki címet, a párton kívüli Bajnai Gordon akkor vállalta el a felkérést.

A 2014-es főpolgármesteri választáson ezt is sikerült alulmúlni, amikor a baloldali pártok a soha nem politizáló Falus Ferencet nevezték meg közös jelöltjüknek Tarlós Istvánnal szemben. A korábbi tisztifőorvos egyébként eredetileg szintén a Párbeszéd és a vele akkor még szövetséges Együtt jelöltje volt. Csakhogy másfél héttel később Falus köznevetség tárgyává tette magát az emlékezetes jeges vödrös videóval. Visszalépése után az új jelölt Bokros Lajos lett, aki az MDF-hez történt váratlan átigazolása után talált vissza baloldali gyökereihez.

Közben az MSZP elnöki székébe is egyre kevésbé karizmatikus személyiségek ülhettek. Miután a még határozottságot mutató, ám a szakmai kérdéseket feltűnően kerülő Mesterházy Attila súlyos vereséget szenvedett a 2014-es választáson, utódja a politikailag jelentéktelen Tóbiás József lett. A jelenlegi vezető, Molnár Gyula pedig rögtön kinevezése után arról elmélkedett egy televíziós stúdióbeszélgetésben, hogy 2018-tól akár meg is szűnhet az MSZP… A sokáig titkos jokerként emlegetett – és a többieknél valóban határozottabb – Botka Lászlóról pedig a közelmúltban derült ki: azért nem lehet karizmája, mert képtelen az ország lakosságát megszólító program megalkotására, sőt közhelyek és műproblémák mellett például a migránsügyben tanúsított megnyilvánulásai kifejezetten az ország érdekei ellen szóltak. Jellemző, hogy egy friss kutatás szerint az MSZP legnépszerűbb politikusa az a Kunhalmi Ágnes, aki a pártelnökség álláspontjával szembemenve, budapesti elnökként többször kötött különalkukat Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójával – egyébként bármiféle retorzió nélkül. Kunhalmi talán már érzi a jövőt, hogy Gyurcsány nélkül nincs Karácsony…

Elképzelések, karizma és tudás híján nehezen képzelhető el, hogy a jelenlegi pártstruktúra legrégebbi tagja, a szocialista párt meg tudná állítani lejtmenetét, aminek során támogatóinak aránya 7-8 százalékra esett. Ha elődpártja, az MSZMP alakulásától számítjuk, akkor az MSZP 61 éves múltra tekinthet vissza, ha az MSZMP elődjét, az MDP-t is figyelembe vesszük, akkor 69 évre. Lengyelországban a korábbi állampárt, a LEMP többszöri átalakulás után az Egyesült Baloldalba olvadt be, de 2015-ben ez a formáció sem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Csehszlovákia kommunista pártját 1993-ban bűnszervezetté minősítették. A Román Munkáspárttal szintén semmilyen közösséget nem vállal a mai szociáldemokrata párt. Magyarországon úgy tűnik, nem csörrent meg kellő pillanatban az igazság órája, ám lassan elfárad, elkopik, szétesik az önmagát megújítani képtelen, elöregedett szerkezet. Karácsony Gergely jelölése egy újabb perc az MSZP utolsó órájából.