A jelek szerint a baloldali pártok tehetetlensége láttán ismét az úgynevezett balliberális értelmiségi kör kezdett szervezkedni Orbán Viktor leváltása érdekében. Néhány nappal ezelőtt az Index hozta nyilvánosságra, hogy egyelőre Kontroll Csoport néven működik az a társaság, aminek célja olyan „szakpolitikai alternatívákat”, „víziót” kidolgozni és bemutatni, amelyek nyilván ellentétesek a jelenlegi kormánypártok programjával.

A csoport tagja sajtóhírek szerint mások mellett Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a Bajnai-féle Haza és Haladás alapítója; a korábban az MSZP-ben politizáló, majd szintén a Haza és Haladásban felbukkanó Haris Éva; Kincses Gyula, a Gyurcsány-kabinet volt egészségügyi államtitkára, korábban MDF-es képviselő; Bitó László orvoskutató, író, Haza és Haladás-alapító; Papp Edit korábbi Erste Bank-vezető, aki Falus Ferenc kampányfőnökeként kóstolt bele a politikába, de részt vesz a beszélgetéseken Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt igazgatója, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke is, aki szintén ott bábáskodott a Bajnai-egyesület létrejötténél.

A balliberális holdudvar számára rendszeresen szalonokat szervező Bitó László és barátai befolyására jellemző, hogy ez a kör találta ki annak idején Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségét, majd állítólag ők is beszélték rá a visszalépésre. Szintén az ő ötletük volt, hogy koordinált indulás helyett az MSZP, a DK és az Együtt közös listát állítson a tavaly áprilisi választáson, de az ő emberük volt a magából végül bohócot csináló és visszalépő Falus Ferenc főpolgármester-jelölt is. Sőt, az atv.hu híradása szerint tavaly novemberben meghívták a magyar belpolitikai ügyekben rendkívül aktív André Goodfriend akkori amerikai követtanácsost is, aki a kötetlen beszélgetés mellett még énekelt is nekik.

Hogy az említett körnek komoly ráhatása van a balliberális ellenzék politikájára, az a fentiekből világos, s nem is csoda. A társaság mögött jelentős üzleti-gazdasági háttér áll (Papp Edit és Felcsuti például bankvezérek voltak, Haris Éva férje, Haris György nagyvállalkozó, korábban a 100 leggazdagabb magyar listáján is szerepelt), ismerik a baloldal minden jelentős szereplőjét, és jó amerikai kapcsolatokkal is rendelkeznek. Más kérdés, hogy politikai tanácsaik az elmúlt esztendőkben valószínűleg jóval több kárt okoztak az általuk támogatott pártoknak, mint amennyi hasznot hoztak. Most mindenesetre újra próbálkoznak, s szinte biztos, nem állnak meg a „vízióépítésnél”, hamarosan konkrét személyi-politikai javaslatokkal állnak majd elő. Arra azonban egyelőre tippelni sem lehet, ki lenne az új ciklus Bajnai Gordonja.

De nem ők az egyetlenek, akik befolyásolhatják az ellenzéki erőviszonyokat. Az elmúlt hónapokban ugyanis felbukkant a hazai sajtóvilágban az idén bejegyzett Brit Media Kft., amely először a Klubrádióba vásárolta be magát, majd azóta kiderült, hogy a 168 Óra hetilapnál is tulajdonos lehet. A cég székhelye Törökbálinton, a Kazinczy utca 105. alatt van, itt egyébként az Olajág hálózat egyik nyugdíjasotthona található. Az egybeesés nem véletlen: a kft. mögött a Brit Europe Foundation áll, az alapítvány 2012-ben vásárolta meg az Arany Alkony idősotthonokat birtokló céget, az ezután Olajággá átkeresztelt hálózat fenntartója pedig a Köves Slomó fémjelezte Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.

A Brit Europe-ot vezető Robert Izsakról a Szombat című zsidó folyóirat azt írta: New York-i születésű, de erős magyar kötödéssel rendelkezik, Budapesten egy Chabad rabbi tanítványa volt, és Amerikában is lojális a Chabad mozgalomhoz.

„Ottani üzleti kapcsolatait, köztük igen vagyonos személyeket mozgósított a Chabad magyarországi projektjei érdekében, s ezek csatornázása végett jegyezték be Brüsszelben a Brit Europe alapítványt. Ez tehát az a hiányzó szál, amit végig lehet követni a Klubrádióban részesedést vásárló cégtől, a mögötte álló, Brüsszelben bejegyzett alapítványon át a Chabad Lubavics mozgalom magyar szárnyáig” – írta a Szombat.

A Chabad mozgalom alapvetően neokonzervatív, az ehhez lojális szervezetek Amerikában is inkább a republikánusokhoz állnak közel, mint ahogy a Mazsihisszel való szembenállása miatt Köves Slomót is érték olyan vádak, hogy túl baráti Fidesszel. Mindezek ellenére természetesen nem válnak kormánypártivá a baloldal szócsövei, hiszen akkor egyrészt nem ezen médiumok lennének a kiválasztottak, másrészt nem Somogyi Zoltánt (a Political Capital korábbi vezetőjét, legutóbb ATV-s műsorvezetőt) kérték volna fel a kft.-ből alakuló részvénytársaság elnökének. Sokkal valószínűbb a balközép-neokonzervatív „finomhangolás”. A portfólió egyébként a tervek szerint jelentősen bővülhet: a cég pályázott az egyik legnagyobb hazai hírportál, az Origo megvásárlására, s mivel tevékenységi körei között szerepel a napilapkiadás és a televízióműsor-szolgáltatás is, valószínű, hogy a társaság ezekbe az irányokba is terjeszkedne.

S így már igazán érdekessé válik a helyzet: ha megvalósulnak a tervek, vajon a jelentőssé váló médiacsoport mennyire akarja majd aktívan befolyásolni a magyar közéletet? Ha ugyanis tartják magukat eredeti, a Chabad mozgalomra és az EMIH-re jellemző irányelvekhez, akkor nemcsak kormánypártiak nem lehetnek a hozzájuk tartozó orgánumok, hanem sok kérdésben a jelenlegi magyarországi balliberális ellenzékkel sem kerülhetnek egy platformra. Ez esetben velük kapcsolatban is ugyanaz merülhet fel, mint a Kontroll Csoportnál: de akkor kiből csinálnának királyt?