Már érti az ember, hogy Gyurcsány miért záratta be a diliházat. (Ezt amúgy szabad? Nem sértő? Mert az a legfontosabb! Valami ne sértsen senkit, ez a lényeg. Mondjuk ilyen alapon meg sem szabad szólalni, mert bármit mondunk, valami valakit biztosan sért. Az élet ilyen. De már értem, miért nem szólnak semmiről a kortárs haladó szellemű művek.) A liberalizmus – úgy tűnik – az egész univerzumot idióták gyülekezetévé akarja változtatni. Legutóbb azt olvastam, hogy a nő és anya fogalmak kirekesztők, s helyettük azt kéne mondanunk „menstruátor”. Mert azt, hogy ki a nő, mindenki maga dönti el, és ne sértsük meg, aki voltaképp nem nő, csak annak hiszi magát. Mellesleg, aki nem nő, de annak hiszi magát, azt pszichés zavarokkal kell beutalni a diliházba, de ezt ugye megszüntették. („Hülyék intézete” – valaha ez volt kiírva a bejárat fölé. Nekem ez jobban tetszik.)

De nem ezen húztam fel magam, hanem az Index cikkén. (Az Indexet nem azért olvassa az ember, mert bármi érdekes lenne ott, hanem azért, mert mindig talál friss publicisztikatémát. Három kattintás, és biztos előbukkan valami elmebetegségre utaló tartalom.)

„Ráerőszakolná a kormány a boltokra a magyar árut” – virít lóbetűkkel. „Kötelezően előírná a kormány a nagyobb áruházaknak, hogy bizonyos termékekből leg­alább 60 százalékban magyar árut tegyenek a polcra.” És az Indexnek ez nem tetszik. Nem mondja ki, de érezni. „Hogy a kormány kivédje valahogy a brüsszeli támadásokat, nem piacvédelmi, hanem fogyasztó- és környezetvédelmi érvekkel indokolná.”

Normális, hogy a magyar államnak trükközni kell? Hogy nem lehet azt mondani, hogy azért, mert azt akarjuk, hogy a magyar termelő Magyarországon előnyt élvezzen az idegennel szemben? Normális, hogy környezetvédelmi meg mit tudom én milyen köpönyegbe kell bújtatni a magától értetődőt?

Büntetni kéne az ilyen írásokat. Ha büntetni lehet más népek és kultúrák elleni uszítást, akkor büntetni kéne a saját érdekünk elleni uszítást is.

Na, ez normális lenne!