A modern világgal az a legfőbb baj, hogy életképtelenné teszi az embereket. Elég csak az életösztön felszámolásának olyan alapvető jelenségeire gondolnunk, hogy az emberekből kiirtották, az „Én kultúrám”, ill. a „Nem az én kultúrám” közt tátongó szakadék felismerését. Ott ül az internet előtt a kényelemben és jómódban elpuhult modern fogyasztói humanista, és talán maga is elhiszi, hogy saját gondolata az, amit odakommentál mondjuk egy bevándorlást szigorító törvénytervezettel foglalkozó poszt alá: „Én csak kétféle embert ismerek, jó és rossz embert.” Utána büszkén megnyomja az entert, majd foteljéből felkelve, a hűtő felé csoszogva azt hiszi, a tökélesedés felé tett lépéseket, pedig a szakadék felé tapogatódzik, rágózva.

„12 lépés az egészség felé, melyet egy orvostól sosem fogsz hallani.” Ezt a cikket a neten találtam. Ilyenekkel hergelik az embereket az orvosok ellen. Mit várnak ezek egy orvostól? Életvezetési tanácsokat? Pótanyát? Mindenki maga felel az egészségéért! Szép is lenne, ha úgy néznének ki a rendelések, hogy mindenki kérdezősködni megy az orvoshoz. Akkor sosem ürülne ki a váróterem! Az csak egy nagyon szép szlogen, hogy az orvosoknak az egészségünket kéne megőrizniük, nem a betegségekkel bajlódni (de ugye a mocskos gyógyszerlobbi). Azt kéne felfogni az embereknek, hogy az orvos nem „minőségellenőr”, hanem „szerelő”! Nem fognak minden háztartásba becsöngetni, hogy uram, letette már a cigarettát? Hölgyem, sikerült már ledobnia azt a 15 kiló felesleget, amit a szülésre hivatkozva, de valójában a túlzabálás miatt szedett fel? Biztos örülnének az emberek, ha mindenkinek lenne egy diplomás őrangyala, de ez megvalósíthatatlan. És erre még jön „A petróleum gyógyítja a leukémiát”, „A sütőpor alkalmazása egy hét alatt megszünteti a kopaszságot”. Valahogy egyszerre van jelen kultúránkban a harsány tudomány­imádat és a harsány tudományellenesség. És mindkettő az életképtelenség előszobája.