Értékrend

Ungváry Zsolt

Összeült a muzulmániai kulturális alap nagykuratóriuma, hogy az esedékes támogatásokról döntsenek. Előbb sorra vették a könyveket; az egyikben az iszlámot népszerűsítik, a másikban szép természeti képek láthatók, a harmadik Az Ezeregyéjszaka meséinek új kiadása. A tagok megfontoltan bólogattak, a jegyzőkönyvbe belekerültek az összegek. Utána egy film­terv került eléjük Nagy Aladdin emírről, aki a hidzsra után másfél századdal meghódította és az igaz hitre térítette a környező országokat. Ezt is egyhangúan támogatták. Következett a zenei fesztivál, amelyen muzulmániai népzenét játszó együttesek lépnek fel. Megszavazták.

Ekkor felállt a fővárosi kultúrintézet igazgatója, papírjai között matatott, majd olvasni kezdte:

– Intézetünkhöz a következő igényekkel fordultak az elmúlt hetekben: forgatókönyv-tervezet egy filmhez, ami a női egyenjogúságról szólna, fedetlen arcú és keblű hölgyek elhagyják a családjukat, és inkább rúdtáncosok lesznek Amerikában, nehogy a Korán szerint kelljen élniük. Egy fiatal író regényt tervez a keresztény hitre áttérő főmuftiról, aki ramadánkor tüntetőleg sertéspörköltet fogyaszt nokedlivel a déli ima idején. Több történész közösen benyújtotta kérelmét egy tanulmánykötet megjelentetésére, amelyben bebizonyítják, hogy Muzulmánia lakói valójában a déli sarkról menekültek mai országukba a pingvinek elől. Ezt az elméletet egy nemzetközi szervezet is osztja, amelyik e témában konferenciát akar szervezni Iszlámiában, a fővárosunkban, s ehhez ugyancsak a muzulmániai kormány anyagi támogatására apellál.

A kuratórium tagjai hangos kacagásban törtek ki e felsorolás hallatán.

– Nincs határa a pofátlanságnak? – mondta ki egyikőjük közös véleményüket. – Örüljenek, hogy nem belezzük ki őket!

– De, belezzük ki! – javasolta az alelnök, és a kissé meghökkent tekinteteket látva hozzátette: – Csak nem fogjuk az ellenségeinket támogatni a saját alapunkból?

– Hát ez tényleg nagy baromság volna… – helyeselt a kuratórium.

Lapszám: