A híres-hírhedt propaganda-kerekasztal fecsegencei ezúttal Orbán Viktor március 15-i beszédéből játszottak be részleteket, majd fűztek hozzá kommentárokat, hogy bizonyítsák, fordulat történt a miniszterelnök ellenzéket simfelő nómenklatúrájában. Vagyis a beszéd „régi”, a következmény ma is aktuális. A kerekasztal lovagja, az olykor okos, olykor meg kilógó lóláb műsorvezető, M. Kovács Mária történész, Ziegler Dezső „európai jogász” (micsoda mesterségek!) nyuvasztotta a szót. Beszélgetésük tipikus és időtlen érvényű anatómiai „lótérkép” volt az ellenzék mindenkire káros, elkeseredett és emiatt bumburnyák gondolkodásáról és szóhasználatáról. A politizáló „állatbetegségekből” csak néhányat ragadok ki.

Mindenekelőtt a gondolkodás zavarosságát, amely a fogalmak, a tények, a jelenségek összemosásában kulminál. Fent nevezettek az idomeni migránstábort Dachauval azonosították. Amiért rejtetten Magyarországot tették felelőssé persze. Kérem, a holokauszt az emberi történelem mélypontja, nem lehet semmilyen formában sem szépítgetni. Idomenizálni sem. Oda gyermeket, öreget, nőt, rokkantakat kényszerítettek, hogy elgázosítsák, majd elhamvasszák őket, azaz tudatosan népirtást kövessenek el. Ezzel szemben Idomeni a véletlenek gonosz összjátéka, félrevezetett, becsapott emberek önszántukból keveredtek bajba, akiket senki sem akar kiirtani, de a nyugati országok éppen olyan felelőtlenek az ügyben, mint amilyenek voltak a koncentrációs táborok idején. Görögország kapacitása kimerült, tehetetlen. És Európa lacafacázik. Egy éve. Az őrületesen fölheccelt tömeg befogadására képtelenek az európai országok, az ő kapacitásuk is véges, ez okozza Idomenit. Ellentétben a megsemmisítőtáborok nagyon cselekvőképes, szervezett „kivitelezőivel”, akik számíthattak a Nyugat lapincsák közönyére. Azzal, hogy dachauizálják Idomenit, idomenizálják Dachaut. Mindkettő szörnyűségeit eljelentéktelenítik. És egy csapásra a migránsveszélyt is lenullázzák. Holott Kertész Imre (mindkét tábor, a jobb és a bal is ostobán állt Nobel-díjához) régen figyelmeztetett a veszélyre, s most a balliberális oldal legokosabbja, Konrád György is leleplezte elvbarátai korlátoltságait a migránskérdésről. Ami nem tetszett a kérdezőnek, s egércsapdába akarta csalni. Konrád azonban nem vállalt közösséget a pártokhoz kötődő liberalizmussal, az ő liberalizmusa eszményi liberalizmus, vagyis az eszme eltorzításának tartja a mai pártliberális gyakorlatot. Kíváncsi vagyok, ezért meg mer-é rá is orrolni buggyant, elvakult oldala, ahogyan Kertészre megorrolt, amikor magyar lévén magától értetődően elfogadta a magyar Szent István Rendet?

Az ellenzék másik típusbetegsége a történelmietlen hamisító fogalom- és szóhasználat. A hepciáskodó gondolkodás-koldusok rögtön lefasisztáznak mindenkit, aki nem pendül velük szóról szóra egyszerre. Zieg­ler Dezső lefasisztázta Orbán beszédét, sőt a jelenlegi kormánytevékenységet, mi több az egész országot voltaképpen. Ami olyan bumburnyókság, mintha valaki Batu kán tatárjárásának nevezné a migránsvonulást. Történelmietlen. Ez a szöröncsétlen „európai zieglerájos” nem élte meg a „fasizmust”, pontosabban a nácizmust. Nem tudja, mi fán terem a nácizmus-fasizmus. Sztálin fasisztázott le mindenkit, aki nem azonosult vele. Ezért ő a sztálini történelemhamisítás legjobb magyar tanítványa.

Még a kerekasztal Grál-lovagja is megsokallta Ziegler mindent egybepancsolását és megjegyezte: „nem cizellál”. Amely párnásozó minősítés, ugyancsak értelemhamisítás. Hát senki sem fogja föl, hogy az efféle túlzás vagy kicsinyítés, az árnyalatok, a változatok egybemosása, a szélsőséges hasonlatok elhiteltelenítik még a jogos kritikát is? És önmegsemmisítik az ellenzéket.