Jelenlegi hely

Európaiság = Kereszténység 5.

Szalay Károly
Szalay Károly képe

Évek óta nem tudok napirendre térni afölött, hogy a brüsszeli EU-vezetők, vagy ki a csudák, megtagadták Európa keresztény gyökereit. Mit tagadtak meg? Mérhetetlen tudatlanságukban és liberáldogmatizmusukban egy több mint vallást, a legmagasabb erkölcsrendet, életbölcseletet, szellemi és művészi nyitottságot, örökös megújulás, fejlődés iránti érzékenységet, minden emberszempontú jóra serkentő hajlamot, a legmagasabb rendű életformát.

Ne jöjjenek itt nekem a kétezer éves kereszténység történetének kibicsaklásaival, inkvizícióval, gyarmatosító háborúkkal, mert kivétel nélkül minden embertelen atrocitás pontosan a keresztény szellemiség ellenében történt. A keresztény eszme, keresztény ideál megtagadása volt. A kereszténység mibenlétét emberfölötti, magasrendű szellem fogalmazta meg, de a kereszténységet mindmáig alantas, emberalatti zombik rongálják. Amikor Európa keresztény gyökereit megtagadták, a földrész mai vezetői besoroltak a két évezrede kártékony, rágcsáló szellemi-lelki torzoncok vonulatába.

Mi ennek a legmagasabb rendű eszmeiségnek a kvintesszenciája?

Ezt fogalmazták meg az első keresztények kétezer évvel ezelőtt, Jézus Krisztus szóbeli tanításai nyomán. Kiemelkedően Szent Pál és a négy evangélista. Megismétlem: a vallások és az eszmék történetében forradalmi változást hozó elméleti és gyakorlati törvényekkel a mindenek fölé rendelt „felebaráti”, tehát emberszeretet parancsával.

Az emberszeretet mint legfőbb törvény megfogalmazásával a kereszténység páratlan vallásforradalmat vitt végbe. Miben? Nyugodtan summázhatom, hogy a vallások kivétel nélkül a Fölsőbbrendű Lény(ek) és az ember közötti viszonyt határozták meg. Amit őskori barlangfestészetből és az ásatásokból, a néprajzi kutatások eredményeiből kikövetkeztethettünk: így volt ez az emberiség történelmének ködbe vesző kezdetei óta.

Maga az emberszeretet fogalom meglehetősen ritkán fordul elő a vallások leírt szövegeiben – olvasatom szerint. Ami persze semmit sem jelent, hiszen mindent nem olvashattam el. De tény, hogy az emberszeretet sem a Koránban, sem az Ószövetségben hangsúlyos, direkt formában nem említtetett, átvitt értelemben az Ószövetségben igen. Ez az átvitt értelem a segítés, jóság, alamizsna, könyörület, sajnálat formájában található meg, de a távol-keleti vallásokban is. Az „emberszeretet” fogalom egyértelműen Zara­thustra óiráni vallásalapító szövegében fordul elő. Zarathustra a Wiziaghia Zasapramban leírt jelenetben „kijővén a vízből látta az Emberszeretetet, a Teremtő Szellemet ember alakjában.” Az emberszeretet iráni neve, a vohuman többször is előfordul Zarathustra műveiben. A buddhizmus több emberszeretet értelmű fogalmat tartalmaz. De a kereszténységgel sok elemében rokon zsidó vallás 613 törvénye között egyet találtam, ami lehet az én hibám. Minden szeretet, hódolat, imádat, tisztelet az Istennel kapcsolatos a zsidó vallásban. (Itt sietek gyorsan zárójelben megemlíteni, hogy a különféle vallások hatottak egymásra. Főleg a vallás realizálásában, szertartásaiban, formai, valóságos megjelenítésében.) A kereszténység azonban lényegét tekintve egyetlen valláshoz sem hasonlít. Ami a kereszténységet kereszténységgé teszi, az minden más vallásból hiányzik. Ez pedig éppenséggel az embercentrikusság. Hiszen már maga az alaptörténet: az Atyaúristen saját fiát áldozza föl az emberiség megmentéséért, egyszerűen elképesztő, és semmi más vallással kapcsolatba nem hozható. Azt ugyan el lehet fogadni, hogy ez a kereszténységet megalapozó, megteremtő gesztus jelkép, szimbólum, de lényeget kifejező jelkép, szimbólum, ami egyszerűen páratlan és elképzelhetetlen más vallásokban. Nos, ezt kitagadni az Európai Unió alaptörvényéből, alkotmányából – fekete őrület.

(Folytatjuk.)