– A tudomány fejlődik, a mezőgazdaság is fejlődik, nem szállhatunk szembe a nyilvánvaló trendekkel – nyilatkozta a Monsanto cég képviselője. – Az általunk forgalmazott génkezelt élelmiszereknek hála nőnek a terméshozamok. Ne feledjük, hogy hétmilliárd embert kell etetni, és ez már biotökölődéssel nem megy. Vagy ülteti otthon mindenki magának a krumplit és a búzát, levágja a disznót, mézelteti a méhet, vagy tudomásul veszi, hogy valami kamu munkahelyen ücsörög naphosszat, cserébe a Monsanto magvaiból megterem a kaja. De igazán nem akarok senkiben rossz érzéseket kelteni. Kutató tudósaink bebizonyították, hogy a génkezelt termékek semmilyen veszélyt nem jelentenek az egészségünkre.

– Ezeket a tudósokat a Monsanto fizeti?

– Köszönöm a közbevetést, így módom van megosztani önökkel a cég filozófiáját. Természetesen a Monsanto nagy súlyt helyez arra, hogy fedezze az ilyen típusú kutatásokat.

– A kezemben tartok egy csirkét, aminek három lába nőtt. Ez a jószág génmódosított tápot kapott. Önök szerint nincsen összefüggés a két dolog között?

– Könnyen lehet, hogy van. De mi a baj a háromlábú csirkével? Egyetlen jószágból ezentúl három combot nyerhetünk, a világ élelmezési helyzetében másfélszeres javulás érhető így el. Személy szerint a négy- vagy ötlábú csirkét tartanám optimálisnak, de ne legyünk telhetetlenek.

– És ha valaki megeszi ezt a csirkét, nem fenyeget, hogy szintén három lába nő?

– A kukoricának sem volt három lába, amit a csirke evett. Biztos, hogy az emberre sem fog éppen ilyen hatást gyakorolni. De persze elképzelhető, hogy mondjuk két szája fejlődik ki. Ez sem káros feltétlenül, mert így többet tud majd zabálni.

– És beszélni is…

– Nem biztos. Megfigyelésünk szerint ugyanis elsorvasztja a hangszálakat. De arra is akadt példa, hogy egyaránt kifejlődött a férfi és a női nemi szerv, ami remek hivatkozási pont a genderelmélet hirdetőinek. Olyan hatása is lehet, hogy a fogyasztó ezentúl mindig a demokratákra szavaz. Vagy a republikánusokra.