Jelenlegi hely

Győzött! Veszített!

Bencsik András
Bencsik András képe

Angela Merkel már megbukott, csak még nem tud róla. Hanyatlása ennek ellenére gyors lesz. Annak idején úgy került a hatalom csúcsára, hogy megtagadta mesterét, Helmut Kohl kancellárt, és mivel ebül szerzett jószág végül ebül vész el, a jelek szerint bukása is a korábbi forgatókönyv szerint zajlik majd le. Jön egy új idők új undoka, aki megtagadja a következetlen Muttit, minden muszlimok kancellárját, és a helyére lép.

A német parlamentbe jutó AfD vezető politikusai már be is jelentették, hogy Angela Merkel 2015-ben a migránsok ellenőrizetlen beengedésével alkotmánysértést (törvénysértést?) követett el, ezért eljárást kezdeményeznek ellene. Nem kétséges, hogy a gondosan szelektált német alkotmánybírák végül felmentik majd Merkel mamát, mert a hatalmas ország kormányozhatósága fontosabb, mint a jogrend tisztelete, de az sem kétséges, hogy ettől még Angela Merkel hitelessége megroppant. Márpedig egy politikus számára két dolog a fontos: a hitelesség és a támogatás.

A hitelességnek annyi, és a támogatás is jelentősen megcsappant. A volt keletnémet tartományokban az Alternatíva Németországnak kis híján beérte az ott már csak 26,5 százalékot szerző CDU-t, és nem kétséges, hogy a semmiből előrobbant patrióta párt a nyomasztóan balliberális német média minden igyekezete ellenére rövid időn belül ott a vezető politikai erő lesz.

Mindebből pedig nem csupán az a szenzációs következtetés vonható le, hogy a második világháború után az amerikai megszállók által gründolt és máig felülvezérelt német politikai rendszerben íme, megjelent az első made in Germany – nota bene: patrióta – politikai szereplő, amelyre alig 72 évet kellett várni, hanem ami ennél messzebbre vezet, kiderült, hogy a német társadalomban oly mértékben megerősödött a nemzeti szuverenitás vágya, hogy az átrendezte a politikai erőviszonyokat.

Hatmillió németet, akik az AfD-re szavaztak, persze a balliberális német média számára nem gond lefasisztázni, horribile dictu nácinak bélyegezni, amire az első baloldali tüntetések máris utalnak, de hiába minden: egyrészt ismerjük ezt a helyzetet a magyarországi 90-es évekből, másrészt egy népet továbbra sem lehet leváltani. Németország a mostani választásokon rálépett a magyar útra, és bár a fősodratú német média, valamint a hazai Soros-lakájok hada mindent megtesz majd, hogy bebizonyítsa ennek ellenkezőjét, a hazugságok és fenyegetések hálózata ezúttal sem lesz képes átírni a valóságot.

Egy olyan hatalmas gépezetet, mint Németország, egyik pillanatról a másikra nem lehet más programra hangolni, de a változás megállíthatatlan. A német öntudat fölébredése, a mesterséges bevándoroltatás elméletének és gyakorlatának morális bukása átírja az európai uniós forgatókönyveket. A kis Emmanuel Macron álma a német pénzből francia gőggel irányított Szuper Európáról a németországi választásokkal szertefoszlott. A megalázott, megfélemlített, öngyűlöletbe kényszerített, de a fogyasztói társadalom javaival megvásárolt németeknek elegük lett.

Túl hirtelen túl sok idegent akartak a torkukon lenyomni, miközben már csordultig vannak mindenféle idegennel. A nagy szervezők, akik a színes Európa érdekében sürgölődtek, hibát követtek el: siettek. És azt hitték, még ma is bármit megtehetnek a Soha El Nem Évülő Bűnt Elkövető németekkel. Akik ettől ébredtek föl. Körülnéztek, és azt mondták, úgy akarnak élni, ahogy Orbán Viktor Magyarországán a magyarok.