Hova kerültünk…?

Zárug Péter Farkas

Újabb fordulatszámra kapcsolt az ellenzék. A Békemenet után talán a legszebb gyöngyszemet Molnár Gyula gurította el, amikor nemes egyszerűséggel „bunkómenet”-nek nevezte a több százezres nemzeti felvonulást, majd kifogásolta, hogy a Fidesz–KDNP csak a sajátjaival törődik. Nos, ez megítélés kérdése, de én nem tudok arról, hogy bármelyik nemzeti politikus az ellenzéki, baloldali, vagy netán jobbikos szavazók százezreit lebunkózta volna. Molnár Nyula ismét kiváló politikai érzékről tett tanúbizonyságot. Köszönjük, elégtelen.

Ám a nagy böszmeségek csak ez után jöttek.

Mindjárt a nagy kalandortól, Gy. F.-től, aki megannyi ostorozás, kérlelhetetlen bírálat után tárgyalóasztalhoz hívta Vona „Szürkefarkas” Gábort, hogy az LMP-s Szél Bernadett-tel megbeszéljék, miként is kellene visszalépni, és mely körzetekben ahhoz, hogy egy-egyben álljanak fel jelöltjeik a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben. És persze a tárgyalásra hivatalos volt az MSZP–P pártpárosának hiperhiteles vezetője, Karácsony Gergely is. Aki korábban a Lehet Más a Politika mozgalmat még azért indította útjára Schiffer Andrással, mert… Na melyik kormányt akarták a történelem süllyesztőjébe küldeni? Az MSZP Gyurcsány–Bajnai-kormányait. Most pedig nemhogy ő megy tárgyalni Gyurcsánnyal, hanem egyenesen az MSZP éléről teszi ezt…

És ez a hitelességbomba most már utolérte az LMP-t is. Eddig csak azt tudtuk, hogy a volt fideszes Hadházy Ákos bújik össze itt-ott egy kis konspirációra a baloldali ellenzékkel, ám most már nyíltan mennek egyeztetni Gyurcsány Ferenc irodájába.

És a legszebb, hogy mindannyian a Jobbikot és Vona Gábort hiányolják a tárgyalóasztaltól. A Spinoza Színház, úgy tűnik, megtette hatását… Hiányolják azt a Jobbikot, amelyik most már melléjük szelídült, ám úgy, hogy azért jó néhány kérdésre nem adott választ Vona Gábor pártelnök.

Személy szerint engem egyetlen kérdés feszít Vonával kapcsolatban. És nemcsak most, hanem vad radikális korszakában még inkább érdekelt, hogy van az, hogy az országban kettős keresztek állításával csábítja soraiba a nemzeti radikálisokat Vona, míg törökországi útjain nemcsak hogy találkozik a Szürke Farkas szervezet vezetőivel, hanem be is áll közéjük.

Azon Szürke Farkasok közé, akik radikális iszlamisták, és akiknek leghíresebb tagja Mehmet Ali Agca. Tudják, ki ő? II. János Pál pápa, a XX. század talán legszentebb személyiségének, minden keresztények modern ikonjának az 1981-es merénylője. A Szürke Farkas-tag Ali támadója négyszer lőtt II. János Pálra, aki emberi nagyságát, szentségét és Jézus követését akként fejezte ki Agca felé, hogy felépülése után meglátogatta a börtönben, és kezet csókolt neki megbocsátása jeleként. Agcát sokkolta a jelenet. II. János Pál később pedig kegyelemért fordult az olasz államfőhöz a Szürke Farkas ügyében.

És Vonától azonkívül, hogy kis fehér tinccsel szeretné kicsit ártatlanabbnak mutatni fizimiskáját, egy szót sem hallottam, hogy immár nemcsak a cigányozásait vagy a zsidózásait bánta meg, hanem mélyen magába nézett, és visszaadta Szürke Farkas-tagságát.

Nos, rá várt Gyurcsány, Szél Bernadett meg a hiperhiteles Karácsony, hogy végre összefogjanak. És persze Vona nem ment el… Ám Szél Bernadett-tel és az LMP-vel egyeztetni akar.

Közben a nagy Kalandornál olyan jól sikerült a találka, hogy Vágó Gábort, aki LMP-tárgyalóként volt jelen a DK-nál, már be is perelte a DK, vagy Gyurcsány, vagy Molnár Zsolt, merthogy Vágó a becsületükbe gázolt a tárgyalás utáni kis videoposztjában. Vágó nemes egyszerűséggel azt mondta, hogy részeg volt a házigazda, de ha már így volt, akkor illett volna megkínálni a vendégeket is egy kis itallal.

Puff neki! – mondaná Hofi.

Ja, és még a pogácsa is félszáraz volt.

Vagyis sok értelme nem volt Gyurcsányhoz menni.

És aztán a muszlim fejfedőben Budapest utcáit kísértő Demszky Gábor is megszólalt a „Vonára várva” komédia részeként.

„Szélütött Berni azért hadakozik, hogy a Jobbikot szalonképessé tegye, gyalázatos színvallás” – mondja a valóban szélütöttként kinéző Demszky.

És mindez két nappal azután történik, hogy Kunhalmi Ágnes magából kivetkőzve üvöltötte a baloldali márciusi ünneplőknek, hogy a Jobbikkal soha, mert a Jobbik nem a megoldás, hanem a probléma része Magyarországon…

Hát, ha Vona Szürke Farkas-tagságát nézzük, akkor mindenképp igaza van. Csakhogy három nappal korábban a Kunhalmi által állandóan ölelgetett Karácsony Gergely MSZP–P-s miniszterelnök-jelölt nyilatkozta, hogy márpedig az ördöggel, akarom mondani egy Szürke Farkassal is össze kell fogni Orbán leváltására.

Jó kis politikai mese ez. Tényleg úgy érzi magát az ember, mintha cirkuszba vagy állatkertbe került volna…

Én értek mindent. Jómagam is komoly bírálatokat fogalmazok meg e hasábokon a jobb, nemzetibb és tisztább kormányzásért. Na de, ha szétnézünk a magyar ugar balliberális és jobbikos pusztájában, tényleg azt kérdezzük: Úristen, hova kerültünk? Kik ezek? Mit akarnak?

Az ellenzéki pártok nagy kooperációja elmaradt. Mindegyikük végül önös pártcéljai mentén száll ringbe, és kevés helyen van érdemi esély arra, hogy a saját listájukat hizlaló szavazatokról lemondjanak.

Ez növeli a kormánypártok esélyét. Ám ha az utolsó pillanatig nem tesz meg mindenki mindent, hogy nehogy ez a szedett-vedett, kalandoros, szürke farkasos, szeles, whiskys csapat elég mandátumot ragadhasson el magának, akkor jön a Gyurcsány által beígért káosz.

Lapszám: