Megharagudhatott a nyugdíjasokra Vona Gábor. Hiszen csak a hirtelen harag vezethette ujjait a billentyűzeten, amikor egy rosszul sikerült vidéki lakossági fórum után Facebook-oldalán ilyen kifejezésekre ragadtatta magát: „szinte kétpercenként káromkodva szavalta el a TV2 hazugságait egy-egy arra tévedt fideszes nyugdíjas, húzták maguk mögött a kis bevásárló kosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt”. Vagy néhány sorral korábban: „most már rendszeres esemény, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul, és hörgik fel a XX. század minden traumáját”.

Lám, mennyire veszélyes az internet, az azonnali közlés lehetősége, hiszen hasonló balfogás már csak azért is elképzelhetetlen volt Vona politikai elődjétől, Csurka Istvántól, mert a papíron megjelenő Magyar Fórumnál csak hetente egyszer volt lehetőség a megjelenésre, vagyis volt idő az indulatok csillapodására… Persze Vona írói képességeit is merészség egy lapon emlegetni Csurkáéval.

Miután az adott sorok megjelentek és nyugdíjasszervezetek sora tiltakozott azok hangneme ellen, logikus lépésként lehetett várni, hogy a Jobbik a legkisebb veszteség elvét követve kihátrál a nyilatkozatból, és mondjuk pillanatnyi felindultságra hivatkozva próbálja mérsékelni a károkat. Ehelyett azonban az elmúlt napokban Vona Gábor ismét, majd a párt frakcióvezető-helyettese, Staudt Gábor is kiállt e vélemény mellett. Mindketten azzal magyarázták a magyarázhatatlant, hogy a bejegyzés arra akarta felhívni a figyelmet, napjaink hiszterizált politikai légkörében már a nyugdíjasok is radikalizálódnak – és erről természetesen a Fidesz tehet. Mindez persze aligha indokolhatja az alpári kifejezéseket…

A Jobbiknál ezzel a hivatalos pártvélemény szintjére emelkedett a nyugdíjasok gyalázása. Úgy fest, hogy a korábbi közvélemény-kutatásokból kiindulva, a párt eleve leírta ezt a korosztályt. Azok ugyanis azt mutatták, hogy az idős szavazók a Fidesz és a baloldali pártok között oszlanak meg. A Jobbik pedig a huszonévesek körében népszerű.

Egy 2013-as, a Corvinus Egyetem által vezérelt országos felmérés arról tanúskodott, hogy a felsőoktatási hallgatók közül a biztos pártválasztók körében 33 százalékos a Jobbik-szavazók aránya. A második LMP 29, a Fidesz 24, az MSZP 7, a DK 5 százalékot kapott. Két évvel később ugyanez a felmérés már azt mutatta ki, hogy az érintettek körében a Jobbik határozza meg a vidéki szavazatokat, az LMP pedig a fővárosiakat, a kisvárosokban élő egyetemisták 42, a községekben élők 45 százaléka ugyanis Jobbik-szimpatizánsnak vallotta magát.

Még erőteljesebb Jobbik-fölényt diagnosztizált egy 2016. áprilisi nemzetközi felmérés, amely szerint a 15-34 éves fiatalok 53 százaléka szavazna a Jobbikra, 17 a Fideszre, 11 az LMP-re és mindössze 6 az MSZP-re. Jobbikos politikusok ennek kapcsán többször ki is jelentették: a fiatalok pártjának tartják magukat, vagyis övék a jövő, hiszen előbb-utóbb a fiatalokból lesznek a jövő biztos szavazóit adó középgenerációi. Ennek tükrében pedig úgy érezhetik: nem oszt vagy szoroz az idősek felé sugárzott kommunikáció, sőt – a generációs ellentétekre rájátszva – még talán hasznos is lehet az úgymond manipulálható és tehetetlen idősek, illetve az öntudatos és aktív fiatalok különbözőségének hangsúlyozása.

E számításban azonban komoly hiba, hogy a „fiatalos Jobbik” meghatározása valójában még a korábbi, a nemzeti radikális irányvonallal azonosuló pártra vonatkozott. Miután Vona Gábor 2016 tavaszán kibuktatta az elnökségből a párt radikálisnak tartott képviselőit, és azóta is sorra számolja fel az együttműködést a magukat nemzetinek valló szervezetekkel, egyúttal elveszíti a magyarságukat középpontba állító fiatalok támogatását is. Míg az egyetemisták körében készített felmérések még a vidéki, első generációs értelmiségiek pártjaként határozták meg a Jobbikot, az Iránytű Intézet idén júniusi felmérése már arra hívja fel a figyelmet: a néppártosodással párhuzamosan a Jobbik szavazóinak a korszerkezete közelíti a teljes népesség megoszlását. Vagyis egyre kevesebb fiatal támogatja a Jobbikot, viszont az idősek körében sikerült pozícióikat építeni Vonáéknak. Ezt az eredményt húzta most le a vécén a pártelnök face­bookos bejegyzése.

Fiatalok pártjából egyébként már épült kormányzó erő Magyarországon. Mint emlékezetes, a rendszerváltoztatás időszakában a Fidesz – nevéből is adódóan – kifejezetten az egyetemisták pártjaként jelent meg és jutott a parlamentbe 5,4 százalékkal. Hogy aztán nyolc év alatt, az MDF szétesése miatt keletkező űrbe benyomulva, szélesebb rétegeket megszólítva, néppárttá fejlődhessen. A néppártosodásnak tehát nagyon is sikeres előzményei vannak Magyarországon. Jelentős különbség azonban, hogy a Fidesz nem ütlegelte, hanem értékelhető gesztusokkal próbálta meghódítani az akkor még inkább baloldali nyugdíjas korosztályt, aminek eredményeként többen az unokák pártjaként tekintettek a fiatal demokratákra.