„Mostanában sokszor elgondolkodom azon, milyen lenne ma az emberiség, a kultúra, a közélet, a politika, ha pár ezer évvel ezelőtt néhány arrogáns férfitársam nem akarja kicsavarni a közös kormányrudat a nők kezéből, és mérhetetlen hatalmi vágyból nem akarja kisajátítani az emberiség és a bolygó irányítását.”

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Ezt nem egy 21 éves ELTE-s lányka posztolta, akit a barinője meghívott valami előadásra, amit egy Hollandiából idelátogató, semmilyen hajú és nemű identitásváltó tartott, és most a látottak hatására lelkes nőjogi aktivista lett, aki filozófiai rácsodálkozásait apró sikkantások közepette osztotta meg a Facebookon az „Egyenlőség és szemét pasik” titkos csoportban. Dehogy. Ezt egy felnőtt férfi követte el, aki történetesen a Galaktika nevezetű, jobb napokat látott sci-fi magazin főszerkesztője.

„A férfiak taszították érzelmi nyomorba, fegyverkezési versenybe, háborúkba, környezetszennyezésbe, nélkülözésbe az emberiséget, miattuk egyre kilátástalanabb civilizációnk helyzete.”

Ezt írja Burger István. Aki felnőtt ember, és nemcsak hogy felnőtt, hanem írástudó és lapszerkesztő.

A liberalizmus legfőbb hibája, hogy nem enged felnőni. A nőket meghagyja vénuszi életszakaszban, amikor magukat kelletve el kell „adniuk” magukat, a férfiakat meg ott tartja a kamaszkorban. Nyersebben fogalmazva: a liberalizmus hatására a nőből kurva lesz, a férfiból gyerek. Csak a kamasz hihet abban, hogy sok ezer éves társadalmi jelenségek nem azért vannak, mert a dolgok jellegéből adódóan nem is lehetnek másként, hanem majd ő megpróbálja. Majd neki eszébe jut valami, ami se az antikvitásban, se a középkorban, se az elmúlt száz évben senkinek nem jutott eszébe. De majd őneki!

Szegény Stanislaw Lem! Hogy férnél be te ebbe az óvodás szintre züllött sci-fi-univer­zumba. Mert a sci-fi is ide jutott. És ebben az óriáscsecsemő Burger Istvánok – gondoljuk meg, veszünk-e ezután Galaktikát – lelkesen segédkeznek.

István, neked mint feministának üzenem. Ne foglalkozz a férfiak dolgával. Eridj a konyhába!