Kicsoda ön, Mr. Trump?

Nagyjából egy évvel ezelőtt hasonló címmel írtam egy cikket. Őszintén megmondom, semmivel sem tudnék jobb választ adni a kérdésre, mint akkor. Pedig hónapok teltek el, lényeges döntések születtek, és vannak készülőfélben.

Fotó: MTI, archív

Donald Trump egy talány. Talán pont annyira, mint orosz kollégája, akire utal a cím. Vlagyimir Putyintól kérdezték meg 2000 elején: Kicsoda ön, Mr. Putyin? Természetesen a hasonlat nem egészen jó. Putyin annak idején szinte a semmiből került elő. Trump üzleti karrierje ismert, a minap véletlenül rákapcsoltam egy jó pár évvel ezelőtti tengerentúli filmre, ott is feltűnt. Abban azonban van hasonlóság, hogy nehezen megjósolhatóak a döntéseik. Nem mondom, hogy kiszámíthatatlanok, mert Vlagyimir Putyin szakmai múltja miatt eleve két lépéssel jár mindenki előtt. Donald Trump meg nem véletlenül lett milliárdos és amerikai elnök.

Elsőre vegyük csak a két ember kapcsolatát. Putyinról híresztelték, hogy manipulálta az amerikai elnökválasztást. Aztán Trump győzelme után – amelyet ugye állítólag ő oldott meg hackerekkel, és még ki tudja, mivel – az amerikai–orosz viszony rosszabb lett, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Elkezdtek diplomatákat kiutasítgatni, Washington harckocsikat küldött a Baltikumba, Oroszország határára. Cserébe újabb moszkvai „tanácsadók” érkeztek Kubába és Venezuelába.

Színjáték lett volna mindez? Amit megbeszéltek egy állítólagos szlovéniai találkozón? Igaz, hogy Donald Trump felesége, Melania – születési nevén Melanija Knavs – ugye a helyi Novo mesto nevű településről származik, de erősen kétlem, hogy hasonló horderejű konspirációnak otthont adott volna. Ez nem egy hollywoodi kémfilm, hanem két nagyhatalom kapcsolata.

Érdekelt Trump és Putyin a két ország viszonyának rendezésében? Azt gondolom, igen. De alapvetően mindketten saját feltételeik alapján akarják megoldani ezt az ügyet. Ráadásul, amíg Putyin nyilvánvalóan maga dönt, addig Trumpnak folyamatosan küzdenie kell a Clinton–Obama-érából megmaradt külügyi és titkosszolgálati tanácsadókkal. Meg aztán a konzervatív pártban is fellelhető egy komoly, még a szovjet időkre datálható oroszellenesség. Most hétfőn Helsinkiben végre komolyan találkoztak, a nyilatkozatokkal nincs sok értelme foglalkozni – az eljövendő hónapokban derül ki a csúcs tényleges eredménye.

Menjünk inkább tovább.

Ott van Észak-Korea. Trump először majdnem atombombát dobott volna az országra, aztán meg szinte haveri viszonyba került Kim Dzsongunnal. Ki vert át kit? Ránézésre mindenki azt írta, hogy az észak-koreai vezető a „hunyó”. Mivel már önmagában a találkozó ténye is őt erősíti. Azonban kérdés, milyen alku született a háttérben. Viszont lehet egy optimálisabb forgatókönyv: Trump rájött arra, hogy egyszerűen ki kell egyezni, ha nem akar egy újabb háborút.

Az amerikai fegyverlobbi nyilvánvalóan más véleményen van. A minap néztem újra a Fegyvernepper című filmet – ajánlom mindenkinek –, amely igen cizelláltan mutatja be, hogy a háborúnál csak a gyógyszer- és a drogárusítás fizet jobban. Mondhatni, a lobbi ereje válogatja. Iránnal kapcsolatban még kiderülhet, hogy Trump mennyire tud és akar ennek az érdekcsoportnak ellenállni… Az Európai Unió vezető hatalmaival Trump folyamatos konfliktusban áll. Még a hagyományos szövetséges britekkel és németekkel is. Mit akar kiharcolni? Gazdasági előnyt, vagy a katonai kiadások növelését, hogy a NATO kevesebbe kerüljön Washingtonnak? Vagy hogy több amerikai fegyver keljen el? Ezért kell növelni a honvédelmi büdzsét mindenkinek?

Európa biztonsága természetesen kulcskérdés. De ez Trump célja, amikor először négyszázalékos GDP-arányos katonai büdzsét követel, majd belemegy az eddigi kétszázalékos előírás tényleges betartásába? Esetleg az egész csak egy bevett amerikai menedzseri tárgyalási technika: először agresszív vagyok, emelem a tétet, aztán lesz egy kompromisszum?

A mostani NATO-csúcs erre sem adott egyértelmű választ. De az se világos például, hogy akar-e Kelet-Európával foglalkozni? Úgy tűnik, igen. De miképpen és milyen feltételekkel?

Szóval: Kicsoda ön, Mr. Trump?

Lapszám: