A ház előtti felhajtóra bekanyarodott a vendégek autója. A házigazda megnyomta a gombot, kinyílt a távirányítású kapu, és a Honda beállt a BMW mögé. A látogatók kiszálltak a kocsiból, kölcsönös üdvözlések. Igaz, a két gyerek fel sem pillantott, mert egyfolytában az okostelefonjukat pötyögtették. A kutya is kiugrott, körbeszaladta a teraszt, kitettek neki egy tálkába a frissen vásárolt kajából.

– Welcome drink? – kínálta a házigazda a háromféle üveget, amiből az asszony valami édeset választott, a férje a házipálinkát, de míg felhajtotta, szabadkozott, hogy este még vezetnie kell.

– Játsszatok Danikával! – biztatták a vendéggyerekeket, az Xboxra mutatva.

– Mindjárt tálaljuk az ananászos-mandulás csirkemellet, addig itt egy kis ropogtatnivaló, a cukrászdából hozattuk.

– Még szerencse, hogy vasárnap a cukrászda nyitva lehet.

– A Spar viszont zárva van, hála az Orbán-kormánynak meg a KDNP-nek.

Erre a végszóra egyszerre hördültek fel.

– Iszonyatos, ami ebben az országban megy – hörögtek, egymást túllicitálva. – És a sok marha meg némán tűri. El kell innen menekülni, én mondom. Ezek szétlopnak mindent, azért nem jut a tisztességes embernek semmi.

– Ez a pocsék életszínvonal! Nincs semmi kilátás a jövőre! – csóválta a fejét a vendég nő. – Szép ez a kandalló. Tehetek rá egy hasáb fát?

Közben a gyerekek addig kapcsolgattak, amíg a plazmatévén valami politikai műsor jött be, ahol a kormányszóvivő statisztikai adatokkal azt próbálta bizonyítani, hogy nőttek a reáljövedelmek az országban. Ezen aztán a házigazda már rettenetesen felbőszült:

– Ó, hogy azt a hazug, intoleráns anyátokat!

Fölkapta a tabletet az asztalról és az LCD-kijelzőhöz vágta.

– Tessék, tönkrement! – dühöngött. – Ez is az Orbánék miatt van.

– Na és most hogy nézzük meg a Manchester-meccset? – aggodalmaskodott a vendég.

– Van a gyerek szobájában is egy tévé – legyintett a házigazda, és bánatosan belemarkolt a pisztáciába, hogy egy kicsit majszolgasson még ebéd előtt.