Elmebajokat bemutató rovatunkban most Muchichka László mélységben turkáló írását vesszük górcső alá. Muchichkáról eddig nem hallottam, de az év hátralévő részében nem is fogok, mert biztos, hogy nem kattintok rá a 24.hu nevű borzalomra. Ne tegyék önök se!

Lacika az élőszereplősített Szépség és szörnyeteg Disney-film kapcsán értekezik.

„Adott egy gőgös, nagyképű és irigy herceg, akit megérdemelten szörnyeteggé változtat egy tündér, és az átkot csak úgy lehet megtörni, ha a herceg eléri, ilyen ábrázattal valaki belé szeressen. Hősünk ennek érdekében mit tesz? Az első kastélyához tévedt lánykát, Belle-t egyszerűen fogja, bedobja a várböribe, majd várja, hátha fülig belehabarodik. Ez meg is történik, Belle-ben elkezd dolgozni a Stockholm-szindróma, (…): szeretetet és részvétet kezd érezni kínzója, fogvatartója iránt. Mikor alakulhat ki a Stockholm-szindróma? 1. Bántalmazott gyerek. 2. Bántalmazott nő. 3. Szektatag. 4. Túsz. 5. Fogoly.”

Még odaírták: „esetleg az elnyomó párkapcsolat része”. Természetesen ez is csak nő lehet. Az kizárt, hogy valaki sajnálatból vagy félelemből együtt marad a feleségével, aki tönkreteszi az életét, zsarolja azzal, hogy sír, meg hogy terhes tőle. Ilyen nincs. Sosemse.

Miért csinálnak úgy, mintha férfi és nő nem ugyanazt élné át sokszor? A félelem, a magány meg a kiszolgáltatottság egyetemes érzések. „Ezt a szálat erőteljesen átdolgozták a filmben, állítólag azért is, mert Emma Watson úgy írt alá, hogy nem hajlandó sodródó, tehetetlen biodíszletként viselkedni, a filmben például feltaláló lesz, míg a rajzfilmes eredetiben csak az apja volt az.”

A feministák szerint ez a mese egy nőelnyomás, ahol fűzőben kell alárendelődni, az antifeministák meg azon háborognak, hogy Belle hogy merészel önálló lenni. Mindenki belemagyarázza a nyomorult világnézetét, holott a mese csak arról szól, hogy a szerelem, barátság és a család győz. Tehát a feminista elmebajt most már nemcsak a jogalkotásba, hanem a mesékbe is belekényszerítik. Találtam is rá egy kifejezést: mesekvóta.