A Fidesz–KDNP-frakció 2016-os évadnyitó kihelyezett ülését Miskolcon, a lillafüredi Palota szállóban tartotta. A helyszínválasztásnak mindig nagy jelentősége volt a helyszínül választott település szempontjából, hiszen üzenetértékű volt a helyiek felé a miniszterelnök, a miniszterek és a teljes frakciószövetség felsorakozása a helyi vezetés és helyi képviselők munkájának elismerése mellett.

Miskolcon soha nem tartott eddig kihelyezett frakcióülést a Fidesz. Egészen február 10-ig. Február 11-én pedig Orbán Viktor a miskolci városházára is ellátogatott, és Kriza Ákos polgármesterrel folytatott, közel egyórás négyszemközti beszélgetés után még két miniszter is csatlakozott a megbeszélésekhez, ami eddig korántsem volt megszokott a hasonló találkozók kapcsán. A sajtótájékoztatón a média munkatársai nem is nagyon értették, honnan került elő hirtelen a semmiből Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Seszták Miklós fejlesztési miniszter.

Vagyis a körülmények, a kihelyezett frakcióülés, a miniszterelnök Kriza polgármesterrel folytatott külön tárgyalása és a két miniszter jelenléte a város ügyeinek kormányzati áttekintésére egyértelműen azt mutatták, hogy a helyszínválasztás az idei kihelyezett frakcióülésre még a korábban megszokottnál is szimbolikusabb, és a miniszterelnök részéről sem annyit jelent, mint akármelyik állomás a Modern Városok kormányzati roadshow kapcsán.

Különösen azért nem, merthogy Orbán Viktor már volt Miskolcon a Modern Városok program kapcsán. Méghozzá elsőként, pont egy évvel ezelőtt. Most is formálisan ez volt az apropó, de szemmel láthatóan Orbán mára hisz abban, hogy Miskolc hosszabb távon is átfordult a jobboldali közösségbe, amit egyértelműen a város polgármestere politikai munkájának tulajdonít, míg a város szinte összes gazdasági, munkaerő-piaci, közbiztonsági és kulturális indexe alapján a városi kormányzás tudás tekintetében is Kriza mára a miniszterelnök egyik „bezzeg” emberévé vált.

Méghozzá azért, mert bizony még a Fidesz felső köreiben is sokan kételkedtek a miskolci győzelemben 2014 őszén, hiszen tavasszal a két egyéni választókörzetből csak az egyiket tudta hozni a párt, a másikban a szocialisták nyertek. Ám miközben az egész országban mindenki arról beszélt, hogy a Fidesz, az MSZP és a Jobbik egyharmad-egyharmad arányban osztozhat a szavazatokon, és korántsem biztos a Fidesz győzelme, addig Kriza 2014 augusztusában előre jelezte Orbánnak egy kampánymegbeszélésen, hogy felmérései nem ezt mutatják, és a miniszterelnök bizakodó lehet vele kapcsolatban, mert nagy valószínűséggel nyerni fog. Sőt a képviselők tekintetében nemcsak a Fidesz–KDNP-mandátumok megtartása a célja, hanem egy vagy két mandátummal többet szeretne szerezni.

Persze a központi stáb érthetően óvatos volt e prognózisokkal, és a tavaszi országgyűlési választáson való mandátumvesztés után kissé túlzónak is tartották Kriza előrejelzését.

És aztán jöttek a választások a következő eredménnyel: a Jobbik jelöltje 20,53 százalék, vagyis a vélt egyharmadtól jó tíz százalékkal elmaradva. Az egyesített baloldal által támogatott, de függetlenként induló volt rendőrkapitány 33,26 százalékot ért el, vagyis valóban a voksok egyharmadát hozta. Kriza Ákos 42,37 százalékkal pedig simán nyert. Vagyis majdnem tíz százalékot vert a baloldalra, és több mint duplával vert rá a Jobbik jelöltjére.

Nagyjából annyi előnnyel nyert, amennyit Orbánnak előre jelzett. És mi lett a képviselői mandátumok terén? A 2010-es miskolci fideszes csúcsot sikerült megdönteni 2014-ben? Igen. Úgy, ahogy Kriza ugyancsak előre jelezte 2014 nyarán a központi kampánystábban. Egy mandátumot melléhúzott a polgármester által indított, a városban a régi MIÉP-ből jól ismert jelölt. Vagyis pont úgy történt ez is, ahogy korábban jelezte.

Kriza ezen politikai tőkéjét a miniszterelnök már a választások éjszakáján elismerte a Bálnában, és nyilvánosan is elmondta, hogy „talán a legszebben Miskolcon nyertünk!” De a pártpolitikai teljesítmény mellett a városi kormányzás tekintetében is Miskolc élre tört. A kormány 36 milliárdos adósság átvállalását maximálisan kihasználta gazdaságfejlesztésre. 2010 és 2013 között több mint háromezer új munkahelyet teremtett a város, amihez hozzájött a nagy japán beruházó, az autóipari biztonságtechnikai eszközöket gyártó Takata újabb ezer munkahelye. A világcég összesen tíz közép-európai várost versenyeztetett. A végén Belg­rád és Miskolc közül kellett válasszanak. A japán és német cégvezetők elmondása szerint az anyagi konstrukció nagyjából azonos volt a két városnál, ám Kriza csapata és a hivatali munkatársak profizmusa és kedvessége verte a konkurens Belgrádét. 2013 novemberében Orbán és Kriza már együtt jelentették be az óráscég Miskolcra költözését.

A polgármester a városi cégeket is átszervezte. A pénzszivárgásokat felszámolta, és a fideszes városvezetők közül elsőként hirdetett jutalomstopot a városi cégvezetőknek, amit még 2015 decemberében is fenntartott. Miskolc mindeközben élen járt az uniós források lehívásában is, és a város majd minden területén épült, szépült valami. Elkészült a főutca, felújították a selyemréti strandot, megérkeztek az új villamosok, rekonstruálták Nagy Lajos diósgyőri várát, a legtöbb iskola és óvoda megújult. Mindezek mellett nagy újdonságokba is belekezdett a városvezetés. A kormány első digitális városprogramját Miskolc vállalta el, aminek keretében 17 ezer laptopot osztott szét a város, és több mint nyolcezren végezték el a hozzá való oktatási programot. Miskolcon a nyugdíjas korosztályban ezáltal egyedülállóan magas a digitális írni-olvasni tudás.

Mindezek mellett Kriza mert belenyúlni a nagy darázsfészekbe is. Ez pedig nem más, mint a nyomornegyedek és az avasi „fészekrakók”, többségében roma származásúakat érintő közbiztonsági, közegészségügyi és gyermekvédelmi problémái. 2010-ben 176 „fészekrakó” család volt az avason. A polgármester azt ígérte az avasiaknak és a miskolciaknak, hogy felszámolja az ottani áldatlan állapotokat. 2016 februárjában már csak 24 fészekrakó lakás van. A nyugalom helyreállt a városrészben, ám a jogvédők, a polgárjogi harcosok, meg az összes Soros-szervezet napi szinten támadja a polgármestert.

De mára már inkább a nyomornegyed-felszámolási program miatt áll a hazai és nemzetközi liberális szervezetek és média figyelmében. Ennek központi témája azok a bizonyos Számozott utcák Diósgyőrben, amik egyben a város közbiztonsági szempontból a legveszélyesebb részei. Voltak. Merthogy Kriza itt is elkezdte a rendrakást. Bár pont arról a városrészről volt szó, ahol veszített a Fidesz, és pont arról a választókörzetről, ahol nyerni tudtak a szocialisták, mégis vállalta.

És 2014 nyarán, amikor a leghevesebb politikai támadásokat kapta épp a választások előtt, akkor meg merte kérdezni a miskolciakat, hogy egyetértenek-e programjával, támogatják-e a nyomornegyedek felszámolását. És 35 ezren álltak ki a polgármester mellett, hogy igen, támogatják, és jó, hogy végre valaki már nem csak maszatol ebben az ügyben, hanem tesz is. A Számozott utcák közel háromszáz lakásából mára 70 üres, bontásra vár. És a polgármester ígérete szerint 2019-re teljesen felszámolja a miskolci gettónak is nevezett területet.

Tavaly, pont a Modern Városok program indulásakor rákérdeztek a miniszterelnökre a Krizával tartott sajtótájékoztatón, hogy kiáll-e az Egyenlő Bánásmód hatóság által is elmeszelt, és számos kritikát kapó Kriza mellett. Orbán nem sokat habozott. Azt válaszolta, tudomása szerint a polgármester a város lakóinak akaratát valósítja meg, így neki kormányfőként nincs más lehetősége, csak az, hogy támogassa Krizát.

És persze Miskolcon is lesz stadion. Az engedélyes terveket két hete elfogadták, és Kriza eredményeit látva, a kormány a miniszterelnök támogatásával majdnem négymilliárd többletforrást adott a DVTK-stadion megépítésére. Persze ehhez részben az is hozzájárult, hogy Miskolc volt az egyetlen hely az országban, ahol a fideszes politika támogatásra kényszerítette a stadionépítés ügyében a szocialistákat, hiszen az MSZP-s képviselő nem ellenezhette saját diósgyőri körzetének kormányzati fejlesztését.

Kriza másik nagy húzása az volt, hogy nyitott a klasszikus miskolci szocialista szavazók irányába, a nyugdíjasok felé. Olyan nyugdíjas közösségépítő programot indított el, amelyben mindenki önkéntesen és – ami különösen vonzóvá tette – pártpolitikai elkötelezettség nélkül vehet részt. Főzőversenyektől kezdve a batyusbálig, színházi előadóesttől a koncertekig minden szerepel a programsorozatban. Emellett a város a Salkaházy Sáráról elnevezett programban minden 60 év fölötti nyugdíjasnak igény esetén 10 ezer forint támogatást ad, de csak a munkában eltöltött hosszú évtizedek igazolása mellett. A program második évében már immár több mint harmincezren aktivizálták magukat, és több mint ötezren vettek rész a különböző programokon.

Az ellenzék zsibbadtan és nagy indulattal látja mindezt. A Jobbik egészen odáig ment, hogy képes volt harmincezer nyugdíjast vérig sérteni egyik közleményében, amiben azzal vádolta őket, hogy a miskolci nyugdíjasok „csak bulizni tudnak” és „megvásárolhatóak 10 000 forinttal”. A Fidesz-frakció ezért bocsánatkérésre szólította fel a Jobbik vezetőjét, és mindaddig, amíg ezt nem teszi meg, kivonulnak a közgyűlésről, ha a Jobbik helyi elnöke beszél. Kriza önálló diákprogramot is indított, hogy a fiatal tehetségek Miskolcon maradjanak. És ma már egyre többen mondják közülük, hogy Miskolcon minden adott egy normális polgári élethez.

A miniszterelnök február 11-én nagyjából ezt mondta. „Miskolc a lehetőségek városa!” Majd Krizára nézve, hozzátette: „Megindultunk!” Hát, nagyjából: ezért Miskolc!

Orbánnak és Krizának az elmúlt két év alatt ez volt a hetedik találkozója. Ez most épp tízmilliárd forintot hozott Miskolcnak.