Mitől is féljünk?

Már megint barna eső esik, már megint ki kell nyitni az ernyőt, rikoltja a világba a proletár internacionalizmus nemzetközi élcsapata, köztük olyan hatalmas lelkek, mint a legendásan bátor Konrád György és a hervadhatatlan Heller Ágnes. Ott van még az aláírók között Milan Kundera, Salman Rushdie, Mario Vargas Llosa, Orhan Pamuk, Elfriede Jelinek, Adam Michnik, hogy mást ne mondjunk, a Bernard-Henri Lévy francia filozófus által megfogalmazott kiáltvány végén.

Fotók: MTI, szerk.: demokrata.hu

Kérem a Tisztelt Olvasót, most egy pillanatra tegye le az újságot. Lélegezzen mélyen és egyenletesen, és csak akkor folytassa az olvasást, amikor úgy érzi, a pulzusa helyreállt. Igen, Önnek van igaza, és nem ezeknek a hülyéknek, legyenek bármilyen híresek is. Igen, van „lélek”, és van „identitás”. Ezt Ön tudja jól, Tisztelt Olvasó. Ezek hazudnak. És nem először. De folytassuk:

„Európa hamis próféták támadása alá került, akiket elkábított a harag, akik önkívületi állapotba estek a rivaldafénybe kerülés lehetőségétől. Magára hagyta két legnagyobb támogatója, akik az elmúlt században kétszer is megvédték az öngyilkosságtól: egyikük a csatornán túl, a másik az Atlanti-óceán túlfelén. A kontinens sebezhető az egyre erősödő, a Kreml irányából érkező arcátlan beavatkozástól. Európa mint eszme a szemünk előtt hullik darabjaira.”

Na, Trump és Putyin elnökök ezt jól megkapták. Nem lennénk a helyükben. De kik lehetnek a hamis próféták? Kik? Ön is, én is, és még sok millióan, akik élni akarunk.

„A mi generációnk elhibázta. Akárcsak Garibaldi követői a 19. században, akik mantraként ismételgették, hogy »Olaszország maga teremti meg magát«, hittük, hogy a kontinens majd saját maga megoldja a problémáit anélkül, hogy nekünk harcolnunk vagy dolgoznunk kellene ezért. Azt mondtuk magunknak, ez »a történelem iránya«.

El kell felejtenünk ezt a régi meggyőződésünket. (…) Most küzdenünk kell az európai eszméért, mert ha nem tesszük, akkor szemtanúi leszünk annak, hogy a populizmus hullámai elpusztítják azt.

Válaszul a nacionalista és identitárius támadásra, újra fel kell fedeznünk az aktivizmust, ellenkező esetben elfogadjuk, hogy harag és sértettség fog minket körülvenni és elárasztani. Sürgősen meg kell kongatnunk a harangokat a szellem és a lélek gyújtogatóival szemben, akik Párizstól Rómáig – útközben megállva Barcelonában, Budapesten, Drezdában, Bécsben és Varsóban – tűzbe kívánják vetni szabadságunkat.

Európa közelgő furcsa veresége, az európai lelkiismeret eme új válsága – amely ígérete szerint lerombol mindent, ami társadalmunkat naggyá, dicsővé és virágzóvá tette – hatalmasabb kihívás, mint bármelyik az 1930-as évek óta: a liberális demokrácia és annak értékeit érintő kihívás.”

A jó hír az, hogy a posztkommunisták félnek. Az európai baloldal retteg a modern patriotizmus győzelmétől, imádott hegemóniáját félti. A rossz hír pedig az, hogy rettentő kemény lesz a küzdelem Európa megmentéséért. 

Lapszám: