Régi adóssága a közéletnek Magyarországon – de a világon másutt is –, hogy nem ad kellően teret a nőknek a politikában. Pedig a nők empatikusak, kedvesek, nem erőszakosak, a békét és az emberek jólétét keresik. A világ sokkal szebb és nemesebb volna, ha nők vezetnék az országokat; nem lennének háborúk, nem bántanák a gyerekeket az óvodában, és talán még a nap is többet sütne.

Fotó: MTI, Facebook, szerk. 

A kisszámú példa ellenére is lehet rálátásunk, mennyivel toleránsabb volna a közhangulat, ha nagyobb szerepet kaphatnának a nők. Itt van mindjárt Judith Sargentini, ízig-vérig a gyengébb nem képviselője. Megértő, bájos, szavai és tettei nyomán mosoly fakad. Róla el tudjuk képzelni, hogy átkísérné a vak nénit az utca túloldalára, és megfogná a kisgyermek kezét, ha vezetni kell a helyes irányba. Nála is hitelesebben gyengéd Angela Merkel, aki mindig a békés megoldásokat keresi, hangos szó ajkát el nem hagyja. Bár minden ország vezetője ilyen elbűvölő, türelmes, megértő, ennyire asszonyosan érett lenne!

De nem is kell ilyen messzire menni, ha a problémamegoldásban élen járó, az ellenfelek és barátok között egyaránt a közös ügyeket megtaláló hölgyet keresünk. Akinek lépte nyomán nemzeti összefogás, szerelmes szívek és gyöngyöző babakacaj fakad. Ő Szél Bernadett. Ha megérett már az idő egy női miniszterelnökre, ő pályázhatna e címre, különösen azután, hogy a nála is szelídebb, gyengédebb, mosolygósan empatikus Dávid Ibolya közben visszavonult.

S akinek ez sem elegendő érv a női kvóta mellett, aki még mindig nem érti, mennyi tiszta energia szabadulhatna fel, a macsó férfiak helyébe kompromisszumkész igazi amazonok léphetnének, azoknak csak annyit mondok: vigyázó szemetek Lendvai Ildikóra vessétek! (Vagy Kunhalmi Ágnesre, mert őbenne a szépség ésszel és méltósággal társul, ami férfi politikusokban ugyancsak ritka.)

És hogy ne vádoljanak azzal, hogy a női kedvességet, gyengédséget és megértést csak a politikusokban fedezem fel, hát ne feledkezzünk el Kálmán Olgáról vagy Veiszer Alindáról sem.