Aki regisztrálta magát a legnagyobb közösségi oldalon, vagy legalábbis rendszeresen internetezik, megszokhatta, hogy viszonylag könnyű belefutni orbitális hülyeségekbe. De olyan zagyvasággal, mint ami a minap felbukkant a „Diákok, Iskolák, Szülők az emberséges oktatásért” Facebook-csoportban, ritkán találkozik az ember.

„Tud róla a magyar közvélemény, hogy első osztályos kisgyerekeknek egyenletet kell megoldaniuk, miközben számolni sem tudnak?! A kisdiákok nem képesek megoldani, hiába magyarázza otthon a diplomás anya. Emiatt többen zokogva mennek iskolába, más valaki pszichológushoz jár a stressz miatt. (…) Közös határozat esetén, mi Diákok, Iskolák, Szülők (DISZ) pedig kijelentjük, hogy nem tanítjuk otthon gyerekeinket, mert ha az iskola nem tudja napi 8 óra, »kegyetlen gyerektipró« munkaidőben megtanítani, amit akar, akkor nagy baj van a tananyaggal, a tantervvel, amihez nem szabad asszisztálnunk!!!! Javaslom és kérem, hogy senki ne bántsa a gyermekét sikertelen osztályzatok és eredmények miatt, nehogy öngyilkosságba hajtsuk őket!” – írta a felhívást megfogalmazó hölgy.

Szóval egyeseknek kevés, hogy kockás inget adnak a gyermekükre, vagy egy meghatározott napon nem engedik iskolába, ezzel belerángatva egy politikai akcióba, most már ott tartanak, hogy a kormány elleni tiltakozásul nem tanulnak vele otthon. Napestig sorolhatnánk az ebbe a pár mondatba belezsúfolt hazugságokat, csúsztatásokat és túlzásokat, de inkább maradjunk abban, hogy ez már „kommentár nélkül” kategória. Más szempontból viszont jól mutatja, hogy az arra fogékonyakra (fogalmazzunk így…) hogyan hatnak a civilnek álcázott kezdeményezések.

Egyszerű a módszer: végy egy évtizedek óta problémás területet, lehetőleg olyat, ahol bármilyen reformnak csak hosszú évek alatt érzékelhető a hatása (oktatás, egészségügy, öregek a BKV-buszok, stb.), majd hisztérikus akciókkal kelts feszültséget. Látható: van, akiknél működik.

Az impotens ellenzék persze úgy tesz, mintha ezen tiltakozó akciók automatikus hatása az lenne, hogy megerősödik a támogatottságuk. Sőt még a hétvégi, szlovákiai választások eredményébe is igyekeznek belekapaszkodni. „Orbán utolsó csatlósa elvesztette a többségét”, írja például Gréczy Zsolt DK-szóvivő, mások a párhuzamokra igyekeznek rámutatni, emlékeztetve, hogy Ficóék népszerűségvesztését az ottani egészségügyi dolgozók és pedagógusok háborgása előzte meg. Arra is mérget vehetünk, hogy március 15-e után beindul majd a számháború, hol voltak többen: délelőtt, Orbán Viktor beszédén, vagy délután – no, nem egy ellenzéki párt (mondjuk az MSZP) rendezvényén, hanem a Tanítanék Mozgalom tüntetésén. Mintha ennek lenne jelentősége a 2018-as választások eredményét illetően.

A jelek szerint mindenesetre a baloldalon nem tanultak az előző ciklus hibáiból: önmagában kevés néhány pár ezres – tízezres – tüntetés, ha az ellenzék nem kínál alternatívát. Márpedig miközben a szocik, libsik a vasárnapi boltzáron rugóznak és a tanárok egy csoportjának háta mögé bújnak, Orbán Viktor és kormánya az országot igyekszik megvédeni az újkori népvándorlás káros hatásaitól. És bármennyire is fáj egyeseknek, utóbbi sokkal többeket érdekel, mint a kockás ing és a vasárnap megvásárolható párizsi, amit egyébként a kisboltokban meg lehet venni.