Jelenlegi hely

A sátánizált Horthy 25.


Szalay Károly
Szalay Károly képe

A lengyelek átadják ugyan Danzigot (Gdanskot) a náciknak, de azt nem engedik, hogy országukon területen kívüliséget élvező korridort vezessenek. (Mellesleg Spanyolországban győz Franco.) A litvániai Nyeman-vidéket elfoglalja a német. Lengyelország tehát harapófogóba szorul. Annál is inkább, mert a nácik és a szovjetek máris osztozkodnak a lengyel koncon. Olaszország a Balkánon próbálkozik. A fél kontinens Hitler lába előtt hever, amikor a szovjetek még csak javasolnak angol–francia szövetséget a nácik ellen. De a nyugatiak addig lacafacáznak, míg Moszkva ijedtében, titokban megegyezik Berlinnel. Anglia és Franciaország garantálja Lengyelország sérthetetlenségét, ami röhejes, hiszen a sajátjukét sem tudják biztosítani. 1939. szeptember 1-jén aztán a német csapatok áthágják a lengyel határt. Horthy nem engedi magyar területeken átvonulni sem a náci, sem a szlovák csapatokat., ezért nincs bekerítés, hátbatámadás, s ezzel százezrek életét menti meg. Horthy tettének nemzetközi jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, hiszen ő volt az egyetlen, aki akkor nemet mert mondani Hitlernek. Ezt a történelmi tettet mai defetista fanyalgoncaink képtelenek elismerni. Mert érzéketlenek a „lovas tengerész” lovagiassága iránt. Az angol–francia garanciával pedig a lengyelek kitörölhették az oroszok fenekét, akik a nácikkal kötött megállapodás szerint lenyúlták fél Lengyelországot.

1940 legelején rázúdul az addig lapincsákoló nyugat-európai országokra a horogkeresztes hadsereg. Lerohanja Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot. Az angol légierő megsemmisíti saját szövetségese, a franciák hadiflottáját Oránnál, nehogy a nácik kezére kerüljön, mint a csehszlovák arzenál. Remélem, sikerül érzékeltetnem azt a teszetosza lacafacát, amivel Európa tötymögöl a nácikkal szemben. (Úgy látszik, ez genetikai aberráció arrafelé, mert már Sienai Szent Katalin is [1347–1380] hiába riogatta Európát iszlám veszéllyel, addig vacakolt a Nyugat, míg 1466-ban Athén is elesik – négy évszázad rabság –, a bizánci császárság ezzel megbukik, és nyitva áll a kapu Európába. Aminek aztán a görögök, bolgárok, albánok, szerbek, horvátok és a magyarok isszák meg a „fekete levesét”.)

1940. június 22-én megpecsételődik Franciaország sorsa. A megszállatlannak maradt (Vichy-féle) országrész hadat üzen saját szövetségesének, Angliának. Ez aztán hűséges fegyverbarátság! Augusztus 7. Bécsi döntés. Erdély visszatér. A román király kétségbeesetten teljhatalommal ruházza fel Antonescut, aki később elkergeti. Vasgárda: pogromok, zsidóüldözések öntevékenyen, náci segítség nélkül.

Tehát 1940-re teljes járaton őröl a II. világháború. Tenyérnyi béke- és nyugalomsziget: Horthy Magyarországa. De szorongatottan. Ám egyetlen egérút német és a náci kisantantgyűrűből: a királyi Jugoszlávia és Itália. Mussolini még fékezi Hitler harcos rasszista indulatait. A további történetek azonban máig determinálják sorsunkat. 1939 augusztusában titokban megkötik a Molotov–Ribbentrop-paktumot. A két diktatúra érdekszférákra osztja Közép-Kelet- és Dél-Európát. Amiből néhány passzust már a háború alatt realizálnak. És a szovjet úgy tárgyal a gyanútlan Nyugattal, mintha mi sem történt volna. Vagyis mindenki becsapott mindenkit, már 1944 előtt. Az ostoba angol nép pedig később elkergeti az egyetlent, a győztest, aki ellenállhatott volna a vörös hengernek: Churchillt.

A britek és az amerikaiak (a leépült Roose­velt) minden Guinness-rekordot túlszárnyalva aljasságban eladják fél Európát a szovjeteknek Jaltában. Lényegében szentesítve a náci–szovjet paktumot. Vagyis a földrész 1939-es fölosztását. Így kerülhetett a németek és a szovjetek által megszállt Lengyelország egész területe orosz fönnhatóság alá, a csehek, a románok (okos árulásukért) jutalmul azt kapták, amit a bolgárok, magyarok büntetésből: szovjet terrort. A kommunista „béketábor” legalább annyira volt Hitler szüleménye, mint Sztáliné. 

(Folytatjuk.)