Szépség és méltóság

A kiskereskedelmi üzletek éves forgalma a 2010-es 7 ezer 479 milliárd forintról tavalyra 11 ezer 500 milliárd forintra nőtt, adta hírül a Magyar Idők napilap, mégpedig úgy, hogy évről évre egyenletesen növekvő mértékben nőtt a fogyasztás, ám az elmúlt két évben a növekedés a szokottnál is nagyobb mértékű lett, ami látványosan cáfolja azokat a vádakat, hogy csak egy szűk elit gazdagodik, és az emberek rosszul élnek.

A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépülő lovarda a budai Várban. Fotó: MTI

Egy fenét. Az igazság az, hogy az embereknek egyre több a pénzük, egyre többet mernek fogyasztani, és ami ennél is fontosabb, egyre többen mernek élni – a szó minden értelmében. Új lakások épülnek, nő a házasságkötések száma, egyre több gyermek születik. A gazdaság növekedése évről évre meghaladja az uniós átlagot, nem kis mértékben azért, mert egyre több csúcsvállalkozás jelentkezik be mihozzánk. Budapest a világ egyik legnépszerűbb városa, ami nem csoda, mert a magyar főváros olyan lendülettel szépül, amilyet a vén Duna csak a millennium idején láthatott.

A budai Vár, Európa és talán az egész világ legnagyobb és legősibb lakóvára a világháborús pusztítások és a kisszerűen gyűlölködő kommunista évtizedek kártételei után látványosan tér magához. A megélhetési idióták nyekergései sem befolyásolják ezt a csodálatos újjáéledést, ami – erről sokszor és sokat kell még beszélni – tartást, büszkeséget ad a nemzetnek. A Sándor-palota, a Karmelita kolostor feléledése, a Lovarda álomszép épületének a fölemelkedése a semmiből a jelei annak, hogy a Vár végre visszanyeri eredeti szépségét, méltóságát, helyét az ámuló külföld szemében és a hálás nemzet szívében.

Mert csak az tud megküzdeni sikeresen a jelen és a jövő kihívásaival, aki a múlt erejére, szépségeire, lelket nemesítő hagyományaira tud támaszkodni. A magyarság most szörnyű sebekből gyógyul ki, amelyek az emlékezetvesztést, az öntudat elhomályosulását, a célok kitűzésére való alkalmatlanságot eredményezték. A gyógyulás folyamatában kitüntető szerep jut a nemzet szellemi, lelki, sőt, ne féljünk kimondani, szakrális központjának, a budai Várnak, amely az Árpád-kor óta folyamatosan lakott, ami önmagában is egy csoda. Újjászületik majd a királyi palota is, méghozzá legszebb, legpompásabb formájában, Hauszmann Alajos álmai szerint. Talán egy szép napon a magyarság par excellence megtestesülése, a Szent Korona is elnyeri méltó helyét e palotában.

Tradíció és innováció ikertestvérek. Minél elevenebb a hagyomány egy nép lelkében, annál sikeresebben mozgósítható egy-egy nagy cél érdekében. Annál fogékonyabb az újdonságokra, mert érzi, hogy a szépséges múltat, amit hagyományaiban foglal össze, a korszerűség vívmányaival lehet megvédelmezni. Nézzük meg a leginnovatívabb népeket: a japánokat, a koreaiakat, az izraelieket például. Azt látjuk, hogy elképesztő szenvedéllyel ragaszkodnak hagyományaikhoz, és ha kell, akár újraépítik őket, ahogy az izraeliek építették újra a már majdnem elfelejtett héber írásbeliséget.

A magyar múlt, a magyar hagyomány elzárva, de él és lélegzik, csak a hazugság kulisszáit kell eltávolítani az útból. A lerombolt emlékeket azonban újra kell építeni, és tenni mindezt a modern­ség, az új világ új lendületével. Jó, ha tudjuk, hogy egy lelkében nagy nemzet csodákra lehet képes a szeretet és összefogás erejével még akkor is, ha annyi sebet ejtettek rajta az évszázadok, mint a magyarokon. Mert mi túléljük, fölül­emelkedünk, és emelkedünk tovább. 

Lapszám: