Most Matolcsy György szavain lovagol az ellenzéki média. A jegybankelnök múlt szerdai, parlamenti beszámolóját próbálja elemezni és értelmezni. A beszámoló kellemetlenül érintette a balliberális politikai oldalt. Elsősorban azért, mert Matolcsy György arról beszélt, hogy a magyar kormány, illetve a magyar állam visszavette saját pénzintézetét, a Nemzeti Bankot. Ezzel pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az MNB szerepet vállaljon a gazdaság fejlesztésében, a pénzügyi stabilitás megteremtésében.

Matolcsy György kifejtette, hogy Magyarország gazdasági eredményei alapvetően a jegybank és a kormány együttműködésének köszönhetők. Azért olyan fontos mindez, mert a globális pénzügyi hatalom leválasztotta a jegybankokat saját nemzetükről, méghozzá a „függetlenség” jelszavával. Ilyen értelemben a jegybankok már nem saját országukat és nemzetüket szolgálják, hanem eszközei annak a pénzügyi téren kiépített, átfogó irányítási mechanizmusnak, amely a globális gazdasági és politikai rendszer alapvetését képezi.

A balliberális oldal megszokott pénzügyi gondolkodásától már ez is messze áll. A biztosítékot mégis az verte ki náluk, hogy az elnök egy nagy NATO-tagországot emlegetett, amely 2015-ben meg akarta puccsolni a törvényesen megválasztott magyar kormányt és a jegybankot. Matolcsy György nem nevesítette azt a bizonyos NATO-tagállamot, amely véleménye szerint budapesti nagykövetségén keresztül próbált beavatkozni a magyar belpolitikába, s a brókerbotrány beindításával el akarta söpörni a kormányt és az MNB-t is. Rafinált akcióról van szó, a jegybankelnök is utalt erre, hiszen a brókercégek visszásságait és csalárdságait maga az MNB fedezte fel, majd tárta a közvélemény elé, ám Matolcsy György arra is rámutatott, hogy valakik kívülről igyekezték manipulálni ebben a jegybankot. Úgy, hogy a bajok felfedezését ne higgadt eljárás és vizsgálat kövesse, hanem bankpánik, ami elsodor mindent.

Az ellenzéki média rögtön lépett. A Népszava volt kedves felhívni az amerikai nagykövetséget, megkérdezvén, hogy mit szólnak a jegybank elnök szavaihoz. Föl voltak háborodva… Merthogy senki, semmilyen módon sem akarta leváltani, illetve megpuccsolni a magyar kormányt. Amerika éppúgy nem, mint ahogy más, nagyobb NATO-tagállamokról sem feltételezhető ez, tette hozzá a követség. Annak ellenére, hogy 2012. elején, amikor Orbán Viktor az Európai Parlament színe elé járult, mondjuk úgy, hogy egy tisztázó vitára, baloldali képviselők részéről nyíltan elhangzott, hogy az EP haladó erői minden eszközt felhasználnak, mindent megtesznek a magyar kormány leváltására. És jöttek is, illetve folytatódtak, felerősödtek az utcai demonstrációk melyeket immáron nem lehetett nem összekapcsolni az EP-s fenyegetéssel. A Milla kezdte a sort, még 2010 decemberében, s azóta nincs megállás. Már az elején kiderült, hogy irányított akciókról van szó, előre megírt forgatókönyvről, csak a tematika változik. Minden megmozdulás azt hirdette magáról, hogy tökéletesen pártsemleges, csak a sajtószabadság, az internetadó érdekli, de hát az MSZP-s Szanyi Tibor és más balliberális politikusok is rendszeresen felbukkantak a tömegben. A módszerek is azonosak voltak: a főként jobb családokból érkező ifjú tiltakozók először jelszavakat, követeléseket skandáltak, majd provokálni kezdték a kivezényelt rendőröket. Formálódott egy budapesti Majdan. Illetve formálták valakik. Csakhogy a tömeg itt nem Molotov-koktélokkal, hanem üres Pet-palackokkal dobálta a rendőröket, és annyira lökdöste őket, ahogy az ember véletlenül meglök valakit a zsúfolt villamoson. A ligetvédők tanultak mindebből, keményebbek, provokatívabbak voltak, de nem is a Rózsadombon toborozták már ezt a csapatot.

Matolcsy György is megemlítette, hogy a kormányellenes idegen akciók már 2014 őszén elkezdődtek. Nyitányuk az úgynevezett „korrupciós kitiltási botrány” volt, melynek következtében több magasabb rangú állami vezető, illetve közéleti személy – így például Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke – sem utazhatott be az Egyesült Államokba. Zavaros történet volt, nem derült ki, hogy ki, mikor és kit korrumpált, illetve ki és hogyan korrumpálódott, Washington csak lebegtette a vádakat, miközben tudni lehetett, hogy senki sem nézhet bele a Pentagon pénzügyi könyveibe.

Tudni kell, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője 2013-ban érkezett Magyarországra. Előtte Szíriában(!), az USA damaszkuszi nagykövetségén dolgozott mint főkonzul, egészen 2012-ig, a képviselet bezárásáig. Azt nem tudjuk, hogy milyen szokások jellemzik az Egyesült Államok külügyi apparátusát. Mindenesetre feltűnt a magyaroknak 2013 nyarán, hogy az addigi nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis mondhatni váratlanul és idő előtt visszatért Amerikába. Mintha csak Good­friend számára söpörték volna tisztára a pályát. Mindenki emlékszik rá, hogy rendszeres vendége volt a budapesti „civil” megmozdulásoknak, s meglehetősen sokat nyilatkozott a balliberális médiának a magyar viszonyokról. Messze túllépve ezzel a diplomáciai határokat. Feltűnő, hogy csupa forró helyen fordult meg pályafutása során, 1994 és 1997 között például Moszkvában volt konzul. Jelcinnek kellett segíteni? Ekkoriban fosztották ki az oroszokat… Mindenki úgy tudja, hogy végül 2014. december 2-án távozott hazánkból, mert ekkor lett Amerika budapesti nagykövete Colleen Bell asszony. Csakhogy Good­friend 2015. február 11-én hagyta el az országot, állítólag családi okok miatt rendelték vissza. Néhány nap még, s beindult a brókerbotrány…

A követség tiltakozik, de az amerikai demokráciaexport, különösen annak Obama-féle változata, már megbuktatott egy-két kormányt. És nemcsak az arab térségben, hanem a szomszédunkban, Ukrajnában is. Victoria Nuland, az USA akkori, európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkára egyenesen meg is mondta: ötmilliárd dollárt költöttek a Majdanra. El is zavarták a törvényesen választott kijevi kormányt, s Porosenkóékat ültették a helyére. Mindenféle választás – törvényes vagy törvénytelen – nélkül.

Lehet, hogy ez az az árnyék, a szürke sötét árnyalata. Amiről a jegybankelnök beszélt…