Ízlelgetem, ahogyan leírom: Donald Trump az Egyesült Államok új elnöke.

Akkor most vegyünk egy mély levegőt, és jelentsük ki, hogy Orbán Viktor nem szerencsés, hanem jövőbelátással rendelkező zseni. Bármilyen elnök lesz Trump, a megfelelő helyekre már fel van vésve, hogy a világon mindössze három kormányfő támogatta előzetesen.

Az egyikük Orbán Viktor.

Ennek a ténynek – a létező határokon belül – beláthatatlanul kedvező következményei lesznek a magyar-amerikai kapcsolatokra.

Nem tudjuk, milyen világ vár ránk. Azt sem tudjuk, Trump véget vet-e az Obamától megörökölt új hidegháborúnak, és közeledik-e Oroszországhoz.

Jelen sorok írásakor, és még egy ideig az sem világos, hogy kiket tekint majd fontos partnereinek az Európai Unióban.

Egy dolgot biztosan tudunk. Hogy milyen lett volna a világ ránk, magyarokra eső része, ha Hillary Clinton győz. Akkor folytatódott volna mindaz, ami fű alatt és nyíltan aláásta Magyarország biztonságát. Így legalább esélyt kaptunk a sorstól, és ha minden jól megy, akkor a nemzetközi kapcsolatok átrendeződéséből még profitálhatunk is. Ha pedig nem, akkor sem lesz rosszabb a helyzet annál, mint amit az Obama-adminisztráció ránk bocsátott. Zsarolást, méltatlan vádakat és kioktató hangnemet kaptunk a demokrata kormányzattól. Bell nagykövet személyében pedig megkaptuk minden idők legfelkészületlenebb, legtehetségtelenebb diplomatáját.

Most ennek vége. A party véget ért az amerikai nagykövetségen. Bell csomagol, Bolgár György és az efféle partyk állandó szereplői pedig hülyén néznek maguk elé. Hamarosan érkezik az új gazda, de egyáltalán nem biztos, hogy igényt tart a szolgálataikra.

Orbán Viktor facebookos oldalán csak úgy záporoznak az amerikai emberek üdvözletei. Megköszönik a magyar miniszterelnök támogatását. Kifejezik reményüket, hogy Trump és Orbán biztonságosabbá teheti a világot. És azt is leírják, hogy az amerikai nép soha nem feledkezik meg Magyarországról.

Nem mondom, hogy mostantól kéz a kézben járunk majd. Amerika messze van, igaz, a keze messzire nyúlik. Mi változatlanul kis pont vagyunk a nemzetközi színtéren. Helyzetünket, megítélésünket az Oroszországhoz fűződő viszony, a migráció, a szélsőséges mozgalmak, az amerikai cégek érdekei alakítják. Washingtonak tegnap is ezek számítottak, holnap is ez lesz a fontos.

Mégis: reménykedhetünk. A liberális hegemónia megroppant a világban.

És ez nem is olyan kevés.

Sok sikert, elnök úr!