Mivel a keresztény vallás ideológiája a szeretetben gyökerezik, más világvallásokat sok esetben ingerel ez a másutt nem tapasztalt szelídség, önfeláldozás, agresszióhiány. A keresztények a történelem során sohasem szenvedtek el annyi brutalitást, mint a harmadik évezredben.

A legújabb keresztényüldözés által sújtott területekről menekülnek a Krisztus-hívők, mivel puszta létük is veszélyben forog. Egyes országokban, ahol mindig is éltek őshonos keresztények, drasztikusan fogy a létszámuk: Szíriában öt év alatt másfél millióról ötszázezerre csökkent, Irakban másfél millióról háromszázezerre. Az Iszlám Állam célja a kisebbségek kiirtása, elüldözése, ahogy Pakisztánban, Nigériában, Kenyában, Egyiptomban és a Közép-afrikai Köztársaságban is láthatjuk. De meglepő módon már Berlinben, Denverben és Hamburgban is előfordult terrortámadás keresztények ellen. A világon az elmúlt évben mintegy egymillió Krisztus-hívőt öltek meg, ami nagyobb szám, mint ami valaha is előfordult.

Különösen nagy visszhangja van az Egyiptomban élő kopt keresztények ellen elkövetett terrorakcióknak. Eleinte a VII. században Egyiptomot elfoglaló muszlim arabok békében éltek a koptok mellett. Az arab hódítók megadták a keresztényeknek a dzimmi (nem muszlim alattvaló) státust, így az adók kifizetése mellett teljes vagyon- és életbiztonságban élhettek. Görög műveltségüket jól kamatoztatták, ezért számarányukhoz képest sokan tölthettek be magas állami hivatalokat. A mindenkori Egyiptom lakosságának mintegy 10 százaléka kopt, így napjainkban 10 milliónyian élnek a fáraók földjén. A legtöbben Egyiptom déli részén, a Fajjúm-oázisban és Kairóban maradtak meg.

A kopt elnevezés eredetére több elmélet született, de biztosat senki sem tud. Leginkább két teória maradt állva: az új egyiptomi „hikuptah” (Ptah lelkének háza) kifejezés az egyik, a felső-egyiptomi (Egyiptom déli része) Quoptos, Quft város nevéből a másik. Említik még a görög aigüptiosz (jelentése egyiptomi) kifejezést is. A görögök Egyiptomot a Krisztus előtti negyedik században foglalták el, és az itt élőkre alkalmazhatták ezt a kifejezést. Összevetve, a kopt elnevezés hármas jelentése attól függ, hogy melyik korban használták. A kopt időkben az összes egyiptomit jelölték vele, az arab időkben a keresztényeket, akik nem vették föl a muszlim vallást, végül tágabb értelemben az Egyiptomból származó etióp egyházra is értik. Alapértelmezésben a koptok Egyiptom őslakói, a fáraók kori lakosság egyenes leszármazottai. Keresztény történelmük Krisztus után 300-ban kezdődik, és virágkoruk az arab hódítással ért véget. Egyiptom Krisztus után 395-től a Bizánci Birodalom része, így az egyház Krisztus után 451-ben vált el a római keresztény közösségtől.

Akik jártak a fáraók földjén, azok mára részben romok alakjában csodálhatják meg a monumentális épületeket a Nílus mellett. Luxor városával szemben, a Nílus túlsó partján terül el a Halottak Birodalma. Az itt található temetkezési helyek a világ régészeinek legkedveltebb célpontja, hisz még mindig fellelhetők erre rejtélyes fáraósírok vagy magas rangú tisztviselők bontatlan sírjai. Így kerültek magyarok Thébába, mivel Kákosy László professzor nemzetközi elismertsége révén ásatási koncessziót kapott a Királyok völgyében. Ehhez a csoporthoz csatlakozva juthattam ki magam is Egyiptomba. Szívesen fogadtak a koptok, még az akkori pátriárka, III. Shenuda is. Az alexandriai pápa – ahogy nevezik – angoltanárként végzett Oxfordban, előtte katonatiszt volt. Az 1981-ben kitört mohamedán–kopt összetűzésben sokat szenvedett, egy sivatagi kolostorba száműzték, és csak 1985-ben engedték szabadon. Különleges vonzalmat érzett a magyarok iránt, mert véleménye szerint a magyarok ugyanazt a szerepet töltik be Európában, mint a koptok Egyiptomban. A török idők alatt Magyarországon, Budán volt kopt negyed a Kakaskapu környékén, a mai Király fürdőtől nyugatra.

Külső jegyek alapján a jó szemű ember meg tudja különböztetni a koptokat az araboktól, bár a hosszú idő óta tartó keveredés nem múlt el nyomtalanul. Ősi, mediterrán jellegüket őrzik, fejük hosszúkás, hajuk inkább hullámos, mint göndör, bőrszínük világosabb, testük karcsúbb, mint az araboké. A fizikai jegyeket leszámítva kultúrájukban markánsan különböznek. A luxori utcákon sétálva az üzletek között feltűnik az, amelyiknek kopt tulajdonosa van. Már a környéke is rendezettebb, tisztább az üzlet, a falon szentkép látható: Szűz Mária, Szent György vagy Jézus Krisztus. Öltözetük ugyan a megszokott galabia, de cipőt, szandált hordanak, nem vietnami papucsot vagy semmit. Főleg viselkedésük tűnik ki: visszafogottak, csendesebbek, nem ráncigálják be a turistákat az üzletbe, nem erőszakosak, megbízhatóak. Ékszert például náluk érdemes venni.

Templomaik a város különböző helyein vannak, kolostoraik a sivatagban is. Egy ízben meglátogattuk a magyar ásatástól néhány kilométerre fekvő kopt kolostort, Marie Girgizt. A kopt szerzetesek maguk állítottak elő mindent, hiszen a környéken a homokon kívül semmi sem volt. Éléskamrájuk polcain általuk eltett befőttek, szárított növények, magok sorakoztak.

Szertartásaikban arab és kopt nyelvet használnak. Saját egyházi naptáruk van, amelyet Diocletianus uralkodásának kezdetétől (Kr. u. 284.) használnak. A monofizita szertartás szerint a fiúkat 40, a lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, háromszori vízbe merítéssel. A keresztelés után azonnal megáldoztatják és megbérmálják a gyereket. Papjaik bármikor visszatérhetnek a világi életbe. Azóta a kis ékszerdoboz kolostor lakót elüldözték, az elnéptelenedett épületek az enyészeté lettek.

A koptok közösségeiben a szélsőséges iszlám a kereszténység bölcsőjét támadja, ezért hazánk minden segítséget megad a vértanúságot is vállaló koptoknak. Sebesült papokat kezelnek nálunk, és Budapesten alakult meg a közép-európai kopt püspökség. Hazánkban egyébként 60 kopt család él.