A vándorinváziók kora
Hondurasból egy több ezer fős migránskaraván indult el az Egyesült Államok felé. Becslések szerint a karaván 3500-7000 főből áll.Hondurasból egy több ezer fős migránskaraván indult el az Egyesült Államok felé. Becslések szerint a karaván 3500-7000 főből áll. Elsősorban Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból származó emberek. A Mexikónál járó tömeg létszáma folyamatosan változik, mert újabb emberek csatlakoznak, mások viszont feladják.
Fotó: MTI/AP
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten a Fehér Házban közölte, kormányzata felkészült a menetelő migránsok feltartóztatására. „A hadsereget már odarendeltük, körülbelül ötezer katonánk van ott, és még további tíz-tizenötezer katonát küldhetünk oda” – tette hozzá. A katonák jelenleg éppen szögesdrót kerítést építenek Texas mexikói határánál. Egyelőre még senki sem tudja, lesz-e és hol lesz egy Röszke-típusú roham.
Az Egyesült Államokban lapzárta után, kedden rendezték a félidei választásokat, amelyek során az amerikaiak a kongresszus összetételéről döntöttek. A tét nagy volt. Ha szokás szerint az ellenzék, vagyis a demokraták többségbe kerülnek akár a szenátusban, akár a képviselőházban, megpróbálhatják lefékezni Donald Trump politikai aktivitását. Ez most élet-halál kérdése, mert a demokraták beengednék a délről érkező inváziós hadsereget.
A kongresszuson belül a képviselőházban ülnek a tagállamok lakosságarányosan megválasztott képviselői, akiket két évre választanak. A szenátorok egyharmadáról is kétévente döntenek. A képviselőháznak 435, a szenátusnak 100 tagja van, azaz a kongresszusban összesen 535-en ülnek. Keddig a képviselőházban erős republikánus többség volt, a szenátusban azonban csak egyfős volt a republikánus többség…
Az olvasó talán már tudja a végeredményt. Azt azonban senki sem tudja, hogy a képviselők és a szenátorok mit kezdenek azzal a helyzettel, ha megérkezik az Egyesült Államok határához a vándorinváziós hadsereg, és az elnöknek továbbra is maradt annyi joga, hogy parancsot adjon a civil, de mégis veszélyes hadsereg feltartóztatására. Éppen ezért vegyük szemügyre a legrémesebb, de sajnos kézenfekvő lehetőséget:
A migránsok a Soros-ügynököknek elhiszik, hogy amennyiben mind a hétezren egyszerre nekirontanak a határnak, nincs az a hadsereg, amelyik föltartóztatja őket. Még akkor sem, ha a hadsereg tüzet nyitna rájuk, de ezt nem merik megtenni, mert a katonák nem lesznek hajlandók a rohamozók között nagy számban fölbukkanó nőkre és gyerekekre lőni. Ha pedig áttörik a blokádot, akkor új helyzet állt elő, mert egy későbbi nagyobb hullám előtt is megnyílik az út.
És ha nem? Ha az amerikai határt védő katonák és texasi rangerek tüzet nyitnak, és mintha csak háborúban lennének, válogatás nélkül lőnek mindenkire, aki feléjük rohan? A történelem számos visszavert ostromot ismer. Azonban egyet sem, amelyikben az ostromlók fegyvertelenek lettek volna. Ha ez megtörténik, mi volna másnap? A liberális demokrácia, az egyéni szabadságjogok, a másság iránti köteles tolerancia, a hülyeségig vitt korrektség hazájában miféle visszhangot váltana ki ez a sok tucat kamera által élőben közvetített tömegmészárlás? Hány nap alatt omlana össze az amerikai álom?
De ha nem lőnek, és a migránsok ezrei – ellentétben Röszkével, ahol csak pár százan voltak – ennek biztos tudatában áttörnek a határon, akkor mi lesz másnap? Ha a bevándorlók paradicsomát a legújabb bevándorlók rohama rombolja le végleg, és teszi fokról fokra élhetetlenné, akkor mivé lesz Amerika? Figyelem: új világháború születik éppen, a vándorinváziók kora.