Polgárháborús állapotok Stuttgartban – egyre többeknek van elegük

A stuttgarti erőszak már a fősodrathoz tartozó Handelsblattnak is sok volt. Thomas Sigmund szerint a legijesztőbb az, hogy nincs társadalmi konszenzus, hiányzik a közmegegyezés arról, hogy mit kell tennie egy ilyen esetben a rendőrségnek: fellépni az erőszak ellen, vagy „odatartani a fejét”?

Polgárháborús állapotok uralkodtak Stuttgart utcáin, mégis az a kérdés, milyen eszközökkel lehet fellépni, hogyan lehet úrrá lenni a jogállamiságot fenyegető viszonyokon.

Ez már a sokadik eset – idézi fel a szerző a chemnitzi, a hamburgi, illetve a kölni szilveszteri eseményeket. Az elsőt a szerző a szélsőjobb számlájára írja, valójában egy migráns által elkövetett gyilkosság miatti békés megemlékezés torkollott a végén a baloldali ellentüntetők által kiprovokált verekedésbe. A hamburgi G20-találkozó miatti randalírozást egyértelműen a szélsőbal, a kölni dóm előtti téren a tömeges szexuális zaklatást vitán felül a migránsok követték el. (Az első eset, hogy a német sajtó ezt be is vallja.)  

A politika sokkhatás alatt áll, a gyakorlatban azonban marad a rendőrök frusztráltsága. Az i-re a pontot az a taz-ban megjelent „szatíra” tette fel, amely a rendőrséget szeméthez (!) hasonlította.

A gyűlöletkeltés és a heccelés a közösségi médiában nem újdonság. A stuttgarti események új aspektusa azonban az, hogy a nyomozók szerint az elkövetők a Facebookon még dicsekszenek is a tetteikkel. Irtó klassz dolognak tartják, hogy az államhatalommal szembeszegültek, hogy üzleteket fosztottak ki. A szerző szerint nem hagyható figyelmen kívül az USA-beli események áthallása sem. Ám a bűncselekményeket tengeren innen és túl semmivel nem lehet igazolni. 

Egyre ijesztőbb, ahogy egy ideje terjed az erőszak a német utcákon. A legutóbb szélsőbaloldaliak fosztottak ki üzleteket Berlinben, bűnözői csoportok autókat gyújtottak fel.

A tetteseknek nem kellett komolyabb ellenállásra számítaniuk. A rendőrséget már jó ideje kivéreztették. Legenda kering arról, hogy a rendőröknek a saját pénzükből kell megvenniük a felszerelésük egy részét. A vörös-vörös-zöld berlini szenátus pedig elfogadott egy diszkrimináció-ellenes törvényt, ami egyértelműen a rendőrséget gyengíti: az államnak kell bizonyítania, hogy a rendőri bevetések során nem diszkriminált másokat. 

Néhány CDU által vezetett tartomány már bejelentette, hogy nem küld többé rendőri erőket a fővárosba. Ezen már senki nem csodálkozik.

A szerző szerint ideje lenne végre, hogy az SPD és a Zöldek is komolyan vegyék a növekvő társadalmi bizonytalanságot, mert az embereket a koronavírus-járvány már eleve túlterhelte, korlátozta az életüket és az életminőségüket.

Ez előbb-utóbb a választásokon is megnyilvánul. Eddig az emberek túlnyomó többségben erős jogállamot akartak, de nem akartak jobboldali kormányt. A szerző szerint ez jó is így, de ahhoz, hogy ez így maradjon, az államnak minden lehetséges eszközzel fel kell lépnie az erőszak ellen.

Stuttgart újra megmutatta, hogy az állam végül képes megvédeni a polgárait és az órákon át tartó bevetést követően a rend végül helyreállt. 

A legijesztőbb azonban az, hogy hiányzik a társadalmi konszenzus arról: a rendőrségnek meg kell védenie a jogállamot.