Némi elégtétel – Kettős mérce német nyelvterületen

Nézem a tévét és mérgelődöm. Obamát mutatják, aki „aggódik” a magyar demokráciáért, és a két magyar hazaárulót, akik csak úgy öntik magukból a hazugságokat. Van ezeknek fogalmuk a diktatúráról? Szabadon szidják a kétharmaddal megválasztott magyar kormányt, aztán vígan hazautaznak, és semmi bajuk nem esik. Obama alatt annak idején még meg sem melegedett az elnöki szék, máris Nobel-békedíjat kapott. Miért? Trump vele szemben egy év alatt asztalhoz ültette Kongót és Ruandát, létrehozta az örmény–azeri békét, véget vetett a szörnyű gázai vérontásnak és dolgozik az ukrán–orosz háború befejezésén.

Amikor 2011-ben a második Orbán-kormány megalakulása után a bécsi sajtóklubban a liberalizmus és a demokrácia nevében össztűz alá vették az újonnan kinevezett magyar nagykövetet, az egyik újságíró elkottyintotta, hogy utasításuk van rá: a jövőben Magyarországról csak „rosszat vagy semmit”! Annyi ferdítést, hazugságot még nem hordtak össze egy országról és kormányáról, mint az elmúlt tizenöt évben német nyelvterületen. Most bizonyos elégtétellel hallgatjuk Trump szavait a magyar miniszterelnökről és a békecsúcs budapesti helyszínéről. Bár e médiumok szokásuknak megfelelően vagy hallgatnak, vagy lekicsinylően sunnyognak, azért reménykedjünk!