Arany rejtőzik a karácsonyfák tűleveleiben
Lucfenyők, a természet aranybányái.
A norvég lucfenyő, amelyből sok magyar család is karácsonyfát állít, meglepő titkot rejt: aranyport. A finn Oului Egyetem kutatói szerint a fák tűleveleiben apró aranyrészecskék találhatók, amelyeket a bennük élő baktériumok „állítanak elő”. A felfedezés nemcsak izgalmas tudományos szenzáció, hanem új utat is nyithat a környezetbarát aranybányászatban.
A fa, amely aranyat „növeszt”
A kutatók Észak-Finnországban, a Kittilä nevű település közelében gyűjtöttek mintákat, ahol Európa egyik legnagyobb aranybányája található. Összesen 23 lucfenyőről 138 tűlevelet vizsgáltak meg, és a mikroszkóp alatt valóságos kincset találtak: nanoméretű aranyrészecskéket, vagyis rendkívül apró aranyport.
A jelenség hátterében a fákban élő endofita baktériumok állnak, amelyek szimbiotikus kapcsolatban élnek a növénnyel. Ezek a mikrobák nemcsak a hormontermelésben segítik a fákat, hanem biomineralizációs folyamatot is beindítanak – ez azt jelenti, hogy az élő szervezet szervetlen anyagot, jelen esetben aranyat hoz létre.
Arany a tűlevelekben
A folyamat akkor kezdődik, amikor a lucfenyő a gyökerein keresztül felszívja az oldható aranyat a talajból. Ekkor lépnek működésbe az endofita baktériumok, amelyek a fémionokat szilárd nanorészecskékké alakítják. Ez nem más, mint aranypor – a fém rendkívül apró szemcsékben szilárdul meg, majd a tűlevelekben raktározódik.
A tudósok szerint ez a „mikrobiális alkimia” valószínűleg védelmi mechanizmus: a baktériumok így csökkentik az arany toxicitását a fa szervezetében. Az apró szemcsék ugyan túl kicsik ahhoz, hogy bárki meggazdagodjon tőlük, de az információ felbecsülhetetlen értékű lehet a fémfeltárás jövője szempontjából.
Baktériumok, mint természetes aranybányászok
A kutatók négy olyan lucfenyőt is azonosítottak, amelyek tűleveleiben bőségesen előfordultak aranyrészecskék. Ezeket a leveleket vastag bakteriális biofilm borította, és különösen három baktériumcsoport – a P3OB-42, a Cutibacterium és a Corynebacterium – bizonyult kulcsfontosságúnak.
A DNS-szekvenálás megerősítette, hogy ezek a mikrobák segítik az arany „kicsapódását”, azaz a folyékony arany szilárd részecskékké alakítását. A felfedezés azért is jelentős, mert a kutatók így képesek lehetnek növények alapján feltérképezni az aranylelőhelyeket anélkül, hogy a környezetet megbolygatnák.
Környezetbarát aranykutatás a jövőben
A tanulmány vezetője, Kaisa Lehosmaa szerint a kutatás nemcsak geológiai, hanem környezetvédelmi szempontból is áttörés. „Ha pontosan azonosítani tudjuk azokat a baktériumokat, amelyek az aranyat szilárd részecskévé alakítják, akkor a növények segítségével akár a felszín alatt rejtőző aranyat is felderíthetjük” – magyarázta.
A módszer alkalmazása új korszakot nyithat az ökobányászatban, hiszen az eddigi eljárások gyakran súlyosan károsították a természetet. A „biológiai aranykutatás” viszont úgy segíthet megtalálni az értékes fémeket, hogy közben a növényvilág és a talaj érintetlen marad.
Arany minden karácsonyban?
A finn lucfenyőkben rejtőző arany mennyisége természetesen nem elegendő a meggazdagodáshoz, de tudományos és technológiai szempontból óriási jelentősége lehet. A kutatók szerint ugyanez a folyamat más fémekre – például rézre vagy nikkelre – is érvényes lehet, és akár más növényfajokra is kiterjeszthető.
Így amikor legközelebb karácsonyfát vásárolunk, talán érdemes lesz elgondolkodni: lehet, hogy a nappalink sarkában egy csipetnyi arany is csillog a tűlevelek között.
