Kormányinfó (2020. június 25.)

Gepostet von Magyarország Kormánya am Mittwoch, 24. Juni 2020
Hirdetés

Gulyás Gergely elmondta: módosító javaslatot nyújtanak be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, miszerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre.

Kérdésre megerősítette: módosítások 2021. januárjában lépnek életbe. A havi fix tétel, ami most 50 ezer forint, nem változik.

Közölte, a céljuk, hogy a katával történő visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás megszűnjön.

A kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezi a módosítást, de idén nem változnak a kata szabályai. Olyan adórendszerre van szükség, amely nem ad okot visszaélésekre – mondta.

Hozzátette: az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni és eredeti rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni a katát.

Megjegyezte, több száz vagy akár tízezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme is megszűnt.

Beszámolt arról, hogy a 2021-es költségvetést jövő pénteken fogadhatja el az Országgyűlés.

A büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése, amely olyan fontos előrelépéseket is tartalmaz, mint a 13. havi nyugdíj „visszaépítése” – mondta.

Közölte, a 13. havi nyugdíj első negyedét a jövő évben az idősek már visszakaphatják, az ehhez szükséges források a 2020-as költségvetésben rendelkezésre állnak.

Gulyás Gergely megerősítette azt is, hogy 2021. július 1-jétől a gyermek születése utáni első hat hónapra járó csecsemőgondozás díj (csed) a korábbi jövedelem száz százaléka lesz és azután csak személyi jövedelemadót kell fizetni.

Mindig is az volt a magyar családpolitika célja, hogy a gyerekvállalása ne jelentse a szegénység vállalást – mondta.

Példaként hozta fel, hogy 350 ezer forintos átlagjövedelem esetén eddig egy anya nettó 232 ezer forint keresett, a jövőben a kedvezőbb adószabályok miatt 297 ezer forint lesz a csed.

A miniszter közölte: július közepén lehet kormányzati döntés a nagyrendezvények megtartásáról, amelyre augusztus 15-ig nincs lehetőség.

Ha a járványhelyzet megengedi, és a kormány döntése ezt lehetővé teszi, akkor az augusztus 20-i Szent István-napi rendezvények megtartására már lesz lehetőség – mondta, jelezve, hogy ez a gazdaság újraindításának is része lenne, hiszen a szolgáltató- és zeneipar, valamint a rendezvényszervezés szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a koronavírus-járvány miatt.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a munkavállalók számának csökkenésével kapcsolatban a „kevésbé pesszimista” forgatókönyv vált valóra: 120-130 ezer ember veszthette el az állását a vírus miatt.

A kormány célja továbbra is az, hogy annyi munkahelyet sikerüljön teremteni, amennyi a vírus miatt megszűnt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi operatív törzs is Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével – közölte.

A világban a járványhelyzet rossz, de Közép-Európában az aktív fertőzöttek száma csökken – mondta, reményét fejezve ki, hogy Magyarországon az aktív fertőzöttek száma – a jelenlegi 906-ról – a hétvégére 900 alá csökken.

Arról is kérdezték, hogy kell-e várhatóan egész nyáron a tömegközlekedésben és az üzletekben maszkot viselni. Gulyás Gergely elmondta: az operatív törzs heti rendszerességgel vizsgálja felül a védelmi intézkedéseket, a következő héten még biztos minden így marad.

Ugyanakkor semmit nem szeretnének tovább fenntartani, mint szükséges – jelezte.

Azt a kérdést, hogy a fővárosi önkormányzat „túlárazva vásárolt” védekezési eszközöket, nem kívánta kommentálni.

Sem teszteket, sem eszközöket nem lehetett könnyen beszerezni a járvány során, és mindenki onnan vásárolta meg, ahonnan tudta. Ha ezt balliberális gazdasági köröktől szerezte be a főváros, az nem meglepő. Ebben, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti vezetésű az adott önkormányzat, megértő – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy járványügyi készültség van Magyarországon, és a törvényi szabályozásban azt rögzítették, hogy emiatt ugyan van lehetőség rendezvények megtiltására, de a gyülekezési jogot ez nem korlátozhatja.

Kitért rá: általánosságban kijelenthető, hogy ma elegendő az orvoslétszám, de jogos a kritika, hogy vannak olyan szakterületek, ahol hiány van.

A lélegeztetőgépek beszerzéséről közölte: indokolt volt a nem invazív gépek beszerzése is, mert a betegek jelentős részénél alkalmazható volt.

Az elmúlt hónapokban a piacon mindenki örült, ha tudott rendelni lélegeztetőgépet, de nem volt garancia, hogy a rendelés meg is érkezik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tapasztalatai alapján a piacon most is jelentős az érdeklődés, mert az új fertőzöttek száma nagyon magas – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a cél az, hogy amire nincs szükség, azt adják el.

Kitért arra, hogy elindult a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció.

A kormány szerint a sikeres járványügyi védekezés feltétele a jövőben is az lesz, hogy az emberek azonosuljanak szabályokkal és kövessék azokat – fogalmazott. Hozzátette: arra kell készülni, hogy a járványnak ősszel lesz egy második hulláma, ezért fontos, hogy a kormány a lehető legszélesebb körben, a gazdaság újraindításától a járványügyben hozott védelmi intézkedésekig megismerhesse a magyar polgárok véleményét.

Elmondta: a konzultációval lehet vitatkozni, egyet nem érteni, de a konzultációs ívek eltulajdonítása, összegyűjtése bűncselekmény, személyes adattal visszaélés.

Korábban írtuk

Gulyás Gergely a Lánchíd felújítására vonatkozó kérdésekre elmondta: szeretnék, ha a főváros felújítaná a hidat, ehhez ugyanolyan mértékű támogatást ajánlott a kormány, mint korábban Tarlós Istvánnak.

A főváros azonban a kommunikáción kívül semmit nem tett a felújítás érdekében az elmúlt időben, miközben hatszor annyi pénz van a számláján, mint amennyi a felújításhoz szükséges, de az új közbeszerzés még mindig nem jelent meg – mutatott rá.

Hozzátette: a főváros szívesen vitatkozik a kormánnyal, de jó lenne, ha erre kevésbé fontos területet találna, mint a Lánchíd.

Megjegyezte: statikai problémák vannak a híddal, törmelékdarabok eshetnek le róla, ezt el kellene kerülni, ezért azt kérik, mielőbb írják ki a közbeszerzést és újítsák fel a hidat, mert erre minden forrás rendelkezésre áll.

A fővárosi parkolási díjak emeléséről úgy vélekedett, az semmit sem old meg, és a főváros az elmúlt időben olyan intézkedéseket hozott, amelyek jelentős forgalmi dugókat okoztak, ami környezetvédelmi szempontból sem jó.

A parkolási díjak már most az elviselhető határán vannak, további emelést nem támogatnak – mondta a miniszter.

Arról, hogy baloldali kerületek a járvány okozta veszteségek megtérítését kérik, közölte : a koronavírus-járvány az államnak okozta a legnagyobb veszteségeket, az önkormányzatok vesztesége arányait tekintve szerény volt.

Közös kármegosztás van, és az embereket is jelentős kár érte – fűzte hozzá.

A Tarlós-érát vizsgáló bizottság felállítására úgy reagált: bárki bármit nyugodtan vizsgálhat, és sok sikert kívánt.

Jobb lenne cselekedni és érdemi döntéseket hozni – közölte.

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő fővárost érintő Facebook-bejegyzéséről, amelyben úgy fogalmazott, „ha harc, akkor legyen harc”, azt mondta: Gyurcsány Ferenc kormányzása a rendszerváltozást követően a legsikertelenebb, legkárosabb, leghaszontalanabb időszak volt Magyarországon.

2010-ben 85 százalékos államadóssággal, gyakorlatilag csődben lévő országban, szétvert államigazgatás, elképzelhetetlen mértékben meggyalázott nemzetpolitika mellett kezdték meg a kormányzást – mutatott rá Gulyás Gergely.

Ehhez képest Tarlós István főpolgármester úgy adta át a hivatalát, hogy a főváros éves költségvetésének mintegy 70 százaléka tartalékként rendelkezésre állt. Ezek után felettébb arcátlannak tűnik a volt miniszterelnök bármilyen megjegyzése – mondta.

Arról, hogy mikor lesz a fővárosi közfejlesztések tanácsának következő ülése, azt mondta: korábban már volt napirend is, amikor Karácsony Gergely meglátogatta és azt kérte, egyelőre halasszák el az ülést.

A kormány nem zárkózott el a párbeszédtől, ha a főváros indokoltnak látja, és nem a vitákat keresi, hanem az együttműködés lehetőségét, akkor szeptemberben folytathatják – közölte Gulyás Gergely.

A dél-pesti kerékpárút megépítésének elhalasztásáról azt mondta: azt várják, hogy a főváros gondolja meg magát, és remélik nem politikai bosszú áll a döntés mögött. Megjegyezte: azt látják, hogy előkészített, megtervezett, részben uniós forrásokból megvalósuló értelmes projekteket húzott ki a főváros az elmúlt hetekben.

Az egyetemekre vonatkozó kérdésre közölte: az egyetemi autonómia komoly megerősítését jelenti, hogy alapítványokat hoznak létre az intézmények vezetésére, mert ezzel az állami beavatkozást korlátozzák.

A miniszterek részvétele egyes egyetemi alapítványok kuratóriumában segítséget jelenthet – vélte Gulyás Gergely.

Az iskolaőrök bérezéséről elmondta: a tervek szerint akár nyugdíjas rendőröket alkalmazhatnának, számukra a pedagógusbéreknél alacsonyabb fizetéssel számolnak, amely azonban a nyugdíj mellett pluszpénzt jelentene nekik.

További kérdésre Gulyás Gergely elmondta: mintegy 75 ezer diák van, aki a korábbi abszolutórium birtokában, de nyelvvizsga nélkül átveheti a diplomáját.

Arról, hogy jelent-e veszélyt, hogy a jegybank döntése után esett a forint árfolyama, azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére való tekintettel a kormánynak a monetáris politikában semmilyen feladata nincs.

Az euróövezethez csatlakozás lehetőségéről közölte: a kormány nem hozott döntést a csatlakozásról, és ugyan a gazdasági feltételek alapvetően adottak lennének ehhez, de látják azokat a nehézségeket, amelyeket a közös valuta bevezetése máshol okozott, illetve nem oldott meg.

A múlt héten már csökkent az aktív munkakeresők száma. Az elsődleges cél nem az, hogy az állam adjon munkát, de ha kell, ad, és ennek megfelelő intézkedéseket hoztak az elmúlt időben – mondta.

Hangsúlyozta: beruházásokat támogatnak és segítik a munkahelyek megőrzését, mert minél több munkahely jön létre, annál hatékonyabban tudják kezelni a helyzetet.

Arra a hírre, hogy egy turisztikai pályázaton kizárólag fideszes vezetésű önkormányzatok nyertek, úgy reagált: a turisztikai ügynökséggel szemben az volt a kormány elvárása, hogy szakmai szempontokat érvényesítsen.

A szállodák támogatására most van szükség és lehetőség, gyakorlatilag 3-4 hónapos leállás és kiesés volt a szállodaiparban – közölte.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő sör- és üdítőgyártó cégekre vonatkozó, a magyarországi gyártókat segítő javaslatát a kormány támogatja, a miniszter úgy fogalmazott: „a piaci verseny pártján állunk a sörben is”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a migrációról kifejtette: a kormány továbbra sem fogadja el, hogy a bevándorlásról ne nemzeti hatáskörben döntsenek, továbbá elutasítja a migrációt.

Magyarországon ki lehet mondani, hogy van kapcsolat a terrorizmus és a migráció között. Amíg az a demokratikus döntés, hogy a Fidesz-KDNP által vezetett többség alakíthat kormányt, elutasítják a migrációt, és az európai szerződések világosak abban a tekintetben, hogy ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik – jelentette ki.

A trieszti kikötő ügyéről Gulyás Gergely közölte, hogy a külkereskedelmet segíti, ha a magyar cégek a termékeiket minél könnyebben el tudják juttatni a piacokra, ezért fontos, hogy legyen magyar kikötő.

Korábban Szlovéniában próbálkoztak, de ott nem jártak eredménnyel, ezért döntöttek úgy, hogy egy 32 hektáros területet vesznek 31 millió euróért Triesztben. Kevés hasonlóan jó beruházás van, mint kikötőhöz jutni. A területért 25 millió eurót fizettek ki eddig – mondta a miniszter.

Az Index körüli helyzetről, és arra a felvetésre, hogy a kormány szájkosarat rakna a szerkesztőségre, azt mondta: a sajtószabadság biztosításához van csak köze a magyar államnak, amelyet a jogszabályok, az alkotmány és a médiatörvény biztosít.

Ezen túl a magyar kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat bele, épp az lenne a sajtószabadság megsértése – közölte a miniszter.

Kiemelte: a sokszínű tájékoztatás fontos és értékes. Szerinte Nyugat-Európában hasonlóan sokszínű tájékoztatás és tájékozódási lehetőség nincs.

Simonka György ügyéről a tárcavezető elmondta: nem tudnak állami késedelemről, a tartozások behajtásának sorrendje van, és az állami követelések ilyenkor elsőbbséget élveznek.