Lovas István nyílt levelei

Magyar pártpolitikusoknak Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olykor igazán jó lenne elmondani a valóságot is arról, ami Magyarország helyét és valós imázsát jelenti a politikai értelemben vett Nyugat-Európában vagy akár az Európai Unióban. Évek óta folyamatosan terjesztik azt a mítoszt, hogy mind az európai intézmények, mind pedig az európai közvélemény Magyarországot „Európa” (köznapi használatban ez nem Moldáviára, Fehéroroszországra vagy Ukrajnára vonatkozik, noha földrajzilag ők is „Európa”) részének tekinti. Ez sajnos messze nem így van, és a választóikat nem szabadna félretájékoztatniuk. Tudják jól például, hogy Magyarország bármennyire is az unió tagja, számos országában egy magyar állampolgár semmivel nem kaphat könnyebben tartózkodási engedélyt vagy munkát, mint egy szenegáli vagy amerikai. Az is tény, hogy igen sok uniós országban a multinacionális autókölcsönzők sem engedik meg, hogy kocsijaikkal a volt kommunista államok területére lépjenek. Akár a belga autókölcsönzők. Annak ellenére, hogy e globális cégek nem „szégyellik” fiókjaikat felállítani az utódállamokban és onnan a profitot kivinni. Az pedig még csak „színezi” a szomorú valóságot, hogy ezen autókölcsönző cégek alkalmazottai legtöbbjének fogalma sincs, hol van Magyarország. Míg önök azzal áltatják a szavazókat, hogy Magyarország uniós csatlakozásával lebomlottak a határok és – ez főként az SZDSZ politikusainak rituális hazugsága – a környező országok hasonló integrálása vet majd véget Trianonnak, addig a valóság egészen másként fest. Nyugat-Európa – és az Európai Unió régi tagországai – sajnos lélektanilag nem tekint bennünket Európa részének. Jellemző, hogy az unió 2004-es bővítését követően még olyan „kozmetikai” változtatásokat hajtottak végre Brüsszelben, az uniós intézményekben is, mint például az újságírók ingyenes távolsági telefonálásának megszüntetése és számos olyan szolgáltatás lényegesen spártaibbá tétele, amelyek felsorolása sok helyet foglalna el. Végül pedig álljon itt egy olyan magyar barátom udinei tapasztalata, aki akcentus nélkül beszél olaszul. Miután egy magyar ismerősének segítve az udinei polgármesteri hivatalban a lakcímbejelentéshez szükséges dokumentumokat kérte el, automatikusan a „Documenti necessari per cittadini extracomunitari” feliratút kapta, vagyis az unión kívüli polgároknak valót. Amikor barátom emlékeztette a hivatalnokot, hogy Magyarország nem „extra” (közösségen „kívüli”), hanem „intra” („belüli”), a tisztviselő filctollal kihúzta az „extra” szót és közölte: a szükséges papírok akkor is ezek (amelyek közé meghívólevél is tartozik!). Miután barátom a hecc kedvéért tovább „akadékoskodott”, a tisztviselő kifakadt: „nuovi paesi non mancavano a nessuno”, vagyis hogy az új országok senkinek sem hiányoztak. Jó lenne, ha önök néha arról a valóságról is beszámolnának, mint amit az udinei hivatalnok képvisel és arról, hogy valójában miért utasították el a franciák, valamint a hollandok az uniós alkotmányt.

Tom Lantos képviselő, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának rangidős, demokrata párti tagja II. rész A múlt heti levelem végén erős kételyemet fejeztem ki aziránt, vajon a Jeszenszky-féle atlantistáknak valóban igazuk lenne-e, hogy egy ország kormánya megítélésében tényleg fontosabb-e az ellenzéki sajtója hangja, mint magának az ellenzéki pártnak vagy a kormánynak a tettei. Nagy butaság ezt feltételezni: Schröder kancellár idején a német sajtó semmivel nem volt kevésbé Amerika-ellenes, mint az olasz sajtó, de mivel Berlusconi volt miniszterelnök rendíthetetlenül Amerika-barát volt, és segített Amerikának az iraki megszállásában, Schröder pedig ellenezte azt, az amerikai-német, illetve az amerikai-olasz kormányzati viszony ennek megfelelően alakult, vagyis Bush utálta Schrödert és „falta” Berlusconit. Ha Jeszenszkyék azt állítják, hogy Magyarországnak kivételnek kell lennie és itt a sajtónak szolgaian kell Amerika-barátnak mutatkoznia, akkor egyrészt miért volt szükség rendszerváltásra, amikor korábban Moszkva várta el ugyanígy a szovjet vonal követését, másrészt éppen az amerikaiak hangsúlyozzák a sajtó szabadságának és függetlenségének alapvető fontosságát. (folyt. a jövő héten)

Fikció Párt elnök IV. rész Az emberei kiválasztásáról. Nem szabad abba a hibába esnie, hogy az egyszer kiválasztott embereinek „örökre” bizalmat szavaz. Ezt egyetlen komoly vállalatnál sem teszik meg. Az alkalmazottakat folyamatosan értékelik, és ha valamelyikük alkalmatlanná válik, azt rövid úton elbocsátják. Vagyis időnként tesztelni kell őket. Az értékelésnek számos ismert módja van, de Magyarországon – „hála” a balliberális sajtónak – ön mint egy jobboldali párt vezetője igen megbízható és egyszerű eszközt is kapott a kezébe. Ez pedig a balliberális média, vagyis a média túlnyomó része. E média legyen bármilyen dörzsölt is, hatalom- és pénzéhségét is lefedő zsigeri gyűlöleti indíttatása miatt egyetlenegy dologban soha nem tud alakoskodni, ravaszkodni és az elérendő cél érdekében saját magán erőszakot venni. Ez pedig az, hogy politikai ellenségei közül azt ócsárolja a legádázabbul, aki érdekeinek a legnagyobb kárt okozza. Aki pedig neki használ vagy legalábbis nem árt, azt vagy dicséri vagy pedig hallgat róla és soha egyetlen rossz szóval nem illeti. Ha pedig két jobboldali személyiség nézetellentétében az egyik pártját fogja, Ön biztos lehet abban, hogy e média nem annak fogja majd pártját, amelyik érdekeit nem, vagy sajátoldali ellenfelénél kevésbé veszélyezteti. Vagyis: legyen a legnagyobb bizalommal a balliberális médiában össztűz alá vett emberei iránt és gyanakodjon azokra, akiket vagy nem támadnak, vagy – rájuk a leginkább gyanakodjon – akiket egy idő után még meg is dicsérnek. (folyt. a jövő héten)

Helyesbítés: Antal Zsoltnak múlt vasárnap írt levelemhez a szerkesztőség a hétfőn elterjedt téves hírek alapján zárójeles megjegyzésben azt írta, hogy Such Györgyöt a fideszes kurátor, Hankiss Ágnes tartózkodása mellett szavazták meg a szintén fideszes Szadai kuratóriumi elnökségi alelnök és Trombitás urak. Mint kiderült, két fideszes kollégájával együtt Hankiss is megszavazta Such Györgyöt a Magyar Rádió elnökének.