Ha Gyurcsány Ferenc úriember, akkor már lemondott volna, mert ilyen tömegű elutasításból – amint a köztársasági elnök elegánsan jelezte is – le kell vonni a következtetéseket. A jogi következmény a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj eltörlése, a politikai pedig az, amit a népszavazás estéjén a kissé illumináltnak tűnő Horn Gábor a liberálisokra jellemző tahósággal öntött szavakba: „Feri, menj a p…ba!” Feri azonban nem megy. Ferit nem olyan fából faragták. Ő különös anyagból van gyúrva.

A sorsát azonban nem kerülheti el. Gyurcsány Ferenc megbukott. A társadalom összefogott ellene, és a népszavazásban megtalálta azt a fegyvert, amellyel az akaratát rákényszerítheti. A siker pedig, mint tudjuk, szárnyakat ad. Az Albert házaspár kérdéseire már bőven összegyűltek az aláírások, s nem vitás, hogy most még nagyobb lendületet kaphat az aláírásgyűjtés, azaz már borítékolható az év végére egy újabb büntetés: a társadalom megismerte az erejét, és kész újra élni vele.

Elképesztően aljas beszédében a miniszterelnök ostobán vérig sértette a társadalom többségét, amikor gúnyosan megállapította, hogy az emberek szívesen megszavaznak bármit, csak ingyen kaphassák. Ez pimasz hazugság volt, hiszen a munkavállalóktól bérük jelentős részét vonja le az állam társadalombiztosítás címén. Szó sincs ingyenességről. Ezért beszéljünk inkább a lényegről. A népszavazáson csupán 17 százalék támogatta a ballib koalíciót. Ebből egy százalék talán még az SZDSZ-é, tehát a szocialistáknak 16 százalék maradt. Ez fog az év végére tízszázaléknyira olvadni. És még mindig messze a 2010-es választás, amikorra, ha Gyurcsány marad, törpepárttá zsugorodnak. Gyurcsánynak tehát nincs jövője: sem így, sem úgy.

A jövő és a jelen Orbán Viktor kezében van. A Szövetség elnöke egyedülálló sikert ért el: képes volt egy roppant intelligens és korlátlanul gonosz erővel szemben lelkes, de amatőr táborát példátlanul hosszú időn keresztül egyben tartani, és kivárni azt a történelmi pillanatot, amikor a hatalmasra duzzadt tábort megajándékozhatja a győzelem örömével. Orbán Viktor történelmi érdeme, hogy felismervén a magyar társadalomban ébredező vágyat az erkölcsi megigazulásra, az érdemi rendszerváltásra, képes volt e vágyat életben tartani, ugyanakkor féken tartani és megfelelő formába terelni. Most már könnyebb lesz, egy edzett és összeszokott tábor egy hatalmas közös győzelem birtokában készülhet a jövőre, a legrosszabb esetben még hátralévő két év már nem lesz sem hosszú, sem nehéz.

Az önök hűséges krónikása az őszödi beszéd kirobbanásakor fogadalmat tett, hogy amíg Gyurcsány meg nem bukik, nem vágja le a szakállát. A fogadalom lapzártakor úriemberek mércéjével mérve letelt. Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!