Levelezés 2009/12.
Ne hagyjuk!
Nagyon megdöbbentett az a fásult nemtörődömség, ügyetlenség, tehetetlenség, amivel a jobboldali pártok és közéleti emberek, valamint a média átsiklottak Kuncze vérlázítóan aljas megnyilvánulásán? Emlékezzünk vissza a „köteles beszédből” kavart cunamira. Pedig Kövér László csak egy bevett szólást idézett: na, ha ilyen rossz a helyzet, legjobb ha felkötjük magunkat. Nem azt mondta, hogy felkötünk benneteket. Kuncze mesterújságíró mondatainak viszont nagyon is van címzettje. Mi az hogy? Az egész jobboldal, aki nem az ő kutyájuk kölke. Túl idős vagyok ahhoz, hogy tüntetést szervezzek: nem is ért 45 év bolsevik kurzus alatt semmi gyilkos atrocitás, éppen csak emlékművem van a Tabánban a Bethlen-udvar mögött. Tudják, az a Makovecz-féle rettenetes magánzárka, fölül szögesdróttal. Zseniális mű. Minden külföldi vendégemnek megmutatom. Sem Budapest, sem Magyarország népe nem ismeri eléggé. Önök sem? Egyetlen nyitott oldalán börtönrács, bent görnyed az elítélt, de ha benézel, önmagadat látod a tükörből. Emlékmű mindazoknak, akikkel nem történt semmi „különös” szörnyűség az elmúlt 45 év alatt. Éppen csak az életük ment rá, mint az enyém… Az a véleményem, hogy ha módja lenne rá, Kuncze akár üzleti, akár ideológiai megfontolásból, gondolkodás nélkül alkalmazna ciánt.
M. P., Budapest
Próba szerencse
Azt mondta a csókos Kóka János, az egészségügyi reform nagy bukottja, hogy ha az SZDSZ nem jut be a parlamentbe, az nem az SZDSZ-nek, hanem az országnak lenne rossz. Elképzelni sem tudom, mire gondolt Kóka, mi az, ami miatt hiányoznának. De próbáljuk meg! Szavazzuk ki őket. Egy év múlva elválik, hogy hiányoznak-e majd a parlamentből vagy inkább jó, ha nincsenek a törvényhozás házában. Ez utóbbira lenne egy fogadásom, amit meg is nyernék. Mindenesetre tegyünk egy próbát. A puding próbája az evés!
Czető Lászlóné, Budapest
Post scriptum
Köztudott, hogy az erdélyi magyarokhoz agresszíven viszonyuló ortodoxok, Bocskai fejedelem avató falujában, Nyárádszereda főterén egy égig érő ortodox templom alapköveit és egy deszkakeresztet raktak le 2009-ben, hogy ezzel utólag bizonyítsák 2050 éves ottlétüket, post scriptum. A helyi magyar tanácsosok (oláh még nincs, de lesz!), és az eléggé beszari magyar RMDSZ-es polgármester kikaparták a sunyi ortodoxpróbálkozást. Ezután hatalmas oláh felháborodás öntötte el a Maros megyei sovén oláh sajtót, amelyre rámozdult a helyi oláh sovén sajtóból kinevezett prefektus. Olyan cirkuszt csináltak a görögkeletiek, mintha egy új keletű erdélyi oláh faluban, az őshonos erdélyi magyarok egy református templomot szerettek volna implantálni. Marius Pascan, az ultra oláh náci sovén prefektusa Maros megyének nekifogott tevékenykedni az ortodoxia önkényességének nyélbe ütéséért. Ez aránylag természetesnek ítélhető meg ortodox szempontból, de az nem, hogy az oláh elöljárót Nyárádszeredába dr. Benedek Imre Sándor (volt Maros megyei RMDSZ-es) fuvarozta ki X5-ös BMW-jén, azért, hogy megpuhítsák a helyi magyarokat az ortodox templom nyárádszeredai fontosságáról. „Orvosprofesszorunk” sofőrje lett az oláh ortodox megszállóknak! Ennél lejjebb még a filmekben se lehet jutni.
TO., Mikháza
Röhej
Néztem 15-én a Duna tévé élő közvetítését Erdélyből. Azt mutogatták, hogyan is ünneplik arrafelé március 15-ét. Kérem, én láttam lányokat, fiúkat, asszonyokat, férfiakat, kutyákat, lovakat, de rendőrt egy szálat sem. Ezért annyira érdektelen volt, hogy átkapcsoltam egy másik csatornára. A Petőfi-szobor előtt éppen Demszky mikrofonnal a szájában pofázik a szűk rokonságának, és a mellét verdesve állítja, hogy: mi budapestiek két és félszer annyi adót fizetünk, mint a vidékiek… A hülye, hát nem elfelejtette, hogy Budakeszin lakik. Másik kép: Száz rendőr kerget egy tapasztalatlan járókelőt és gumibottal puhítva magyarázzák el neki, hogy mindenki gyanús. Na, mondom ez az igazi. Kit érdekel az, hogy Erdélyben kokárdás emberek a magyar és a székely himnuszt éneklik, ha itt Budapesten esemény van? Hát nem röhejes, hogy mit is művelnek egy magyar ünnepen odaát Erdélyben?
Kónya Béla, Budapest
Gázválság
– Szerjózsa, milyen az idő most Európában? – Ott most beállt a fagy, évszázados hidegrekordok dőlnek meg. – No, akkor most zárjuk el a gázvezeték főcsapját! – No de főnök! Az európai országok gázellátására szerződéseink vannak! – Nem számít, Európa és Ukrajna ellen a gáz a fegyverünk. Gondolja, hogy ezzel Ukrajna is meg fogja fizetni az európai gáz árat? – Dehogy, Szerjózsa! Ott inkább megfagynak, de nem fizetnek. Na de itt van az EU, ebből még ki lehetne csikarni valamit. Magyarországnak van egy zseniális külügyminisztere, hogy a miniszterelnökről már ne is beszéljünk. Mindketten nekünk dolgoznak. Javaslatunkra az EU tagországai Ukrajnának összedobják a gáz árát. Ha Európának kell a gáz és Ukrajnának azon kívül még az EU is kell, akkor ezért fizessen valaki. Addig gáz nincs! – Lehet hogy az ukránok fogvacogva fognak csatlakozni az Európai Unióhoz? – Majd meglátjuk, melyik kutya lesz erősebb, a gázhiány vagy az Európai Unió. A tavasz még nagyon messze van. – Főnök, milyen lesz így a nemzetközi megítélésünk? – Azon majd utólag javítunk. Amikor a megfigyelők ideérnek, kinyitjuk a gázcsapot, de csak akkor, ha már valaki fizetett. – Hát igen, ez az a nagypolitika, amihez sajnos én már nem értek. – Nem baj, Szerjózsa. Legfeljebb 2010-ig még alkalmazunk, mert akkor felvesszük azt a bizonyos Gyurcsányit Magyarországról csapkezelőnek, téged pedig érdemeid elismerése mellett nyugdíjba küldünk. Az a fickó nagyon érti a dolgát, mást mond, mint amit gondol és megint mást cselekszik, mint amit mond. Ilyen ember kell nekünk. Csak nehogy annyit kérjen a szolgálataiért, hogy abba mi is tönkremenjünk!
Tégen László, Nagymaros
Kunczián
Kedves Gábor! Olvastam az újságban, meg a rádió is bemondta, hogy ön és kedves családja a Tankönyvkiadó után a Ciánkiadót is privatizálta, s ebből az alkalomból ciántablettát osztogatnak. Nekem rögtön a régi meghitt majálisok jutottak eszembe, hol Kádár apánk nevében virslit szórtak a nép köz. Jó volt az is. Igaz, hogy az ön humora jobb, de az öreg mókásan rángatta a vállát és olykor kacsintott is. Igazán kár, hogy nem jöttek ki egymással. Olvastam azt is, hogy sok olyan embert ismer, aki jobban él mint 15 éve. Nálunk sajnos nincs ilyen, itt vidéken lassabban mennek a dolgok. Igaz, szadeszos se nagyon akad. Egyet ismerek, de annak sincs állása. Részt vett a kopogtatócédula-gyűjtésben, ezért kirúgták a nyomdából és még a kliséjét is elkobozták. Azt ígéri, továbbra is önökre fog szavazni, mert ő a szivárvány minden színét egyformán szereti. Egy szavazatuk tehát már van, de félek, hogy a többi kétszázezret a maradék 18 megyében kell összegyűjteniük. Ez nem lehetetlen, csak jó szlogen kell hozzá. Legalább olyan, mint a legutóbbi. Arra jól emlékszem, mert pont a kapunk elé tettek egy óriási plakátot, hogy „Jöjjön el az én országom!”. Ezt ugye még egyszer nem kérhetik, mert eljött. Mos valami újat kell kitalálni. Több ciánt az embereknek? Reggel cián, este cián? Ha unod a marihuánát, van itt ütősebb is? Na, ezt kapd be, Kovács Pisti? Magam se tudom. De amíg gondolkodnak, kérem, küldje a tablettámat, mert ha megint bekerülnek a parlamentbe, nagy szükségem lesz rá.
M. S., Miskolc
