Az ukránok így akarták megbuktatni a magyar kormányt
Kijev még a Török Áramlat gázvezeték felrobbantásától sem riad vissza azért, hogy megbuktassa a magyar kormányt – írja a Magyar Hírlap. Egy hete a terv ugyan kudarcot vallott, de egyáltalán nem biztos, hogy ez volt Ukrajna utolsó kísérlete. Magyarország a Török Áramlat felrobbantását terrorista támadásnak fogja tekinteni, és úgy is lép majd fel – olvasható G. Fehér Péter cikkében.
Egy héttel ezelőtt, pontosan május 24-én Magyarország szempontjából sorsdöntő tengeri csata zajlott le. A hadművelet a Fekete-tengeren történt, 140 kilométerre a Boszporusztól, a hajnali órákban, Törökország kizárólagos gazdasági övezetében. Három ukrán tengeri drón támadást intézett az Ivan Khurs orosz hadihajó ellen.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mit keresett egy orosz hadihajó hazája partjaitól 500 kilométerre, a török vizeken? Mi volt a misszió célja, amiért az Ivan Khursnak, a Fekete-tenger északi partján lévő kikötőjétől oly távolra kellett hajóznia?
A hadihajó feladata az volt, hogy ügyeljen a Török Áramlat gázvezeték biztonságára. Az ebből a vezetékből származó orosz gáz egyik vásárlója Magyarország.
Az ukrán drónok azért támadták meg az Ivan Khurst, mert nagyon is valószínűsíthető, hogy a Török Áramlat gázvezetéket csakúgy, mint tavaly szeptemberben az Északi Áramlatot, fel akarták robbantani. A dróntámadás a nagy „bumm előszele” volt.
A Török Áramlaton az éves magyar fogyasztás 50–60 százaléka érkezik Magyarországra Oroszországból. A gázvezetéknek 31,5 milliárd köbméter az éves kapacitása, két 930 kilométeres tengeri, valamint egy 142 és egy 70 kilométer hosszúságú szárazföldi csővezetékrendszerből áll, amely Oroszországból kiindulva – Ukrajnát megkerülve – a Fekete-tenger felszíne alatt éri el Törökország európai területét. Innen Görögországon, Észak-Macedónián és Szerbián keresztül „érkezik” Magyarországra.
A Török Áramlat esetleges felrobbantása drámai következménnyel járt volna Magyarország számára. Stephen Bryen, a Yorktown Institute kutatójának az Asia Times hasábjain azt írja, hogy a feltételezés szerint az Ivan Khurs elleni támadásnak az volt a célja, hogy eltávolítsák a vezeték orosz „védőburkolatát”, hogy Ukrajna akadálytalanul felrobbanthassa a Török Áramlatot. A szerző úgy látja, hogy nem lehetett más oka egy ilyen támadásnak.
Egy sikeres robbantási akció Magyarországon kormányválság okozta felforduláshoz vezethetett volna. Magyarországot Orbán Viktor alatt Washington oroszbarátnak tartja.
Bryen az Északi Áramlat felrobbantásánál sokkal veszélyesebbnek tartja a Török Áramlat elleni támadás tervét, mert mint mondja: ez politikai támadás volt Törökország és Magyarország ellen, és nem azért történt, hogy az Egyesült Államok cseppfolyósított gázt adjon el egyiknek vagy másiknak, ahogyan Németország esetében tette.
Éppen ezért a politikai körülmények igen figyelemre méltóak, mivel a támadás nemcsak Oroszországnak akart problémát okozni, hanem az Egyesült Államok két NATO-szövetségese ellen irányult. Ráadásul mindkét esetben két olyan kormány életét akarta Washington megkeseríteni, amelyeket demokratikus úton választottak meg. Viszont éppen ez a két kormány az, amely nemegyszer szembemegy az amerikai akarattal, és mindkét esetben fennáll az orosz gáz iránti szükséglet. Amit még feltétlenül hozzá kell tenni a történethez, hogy a Török Áramlat esetleges felrobbantásából egy NATO-n kívüli állam, nevezetese Ukrajna húzta volna a legtöbb hasznot.
A Török Áramlat elleni támadással Ukrajna és az USA két legyet akart ütni egy csapásra. Egyrészt a dróntámadás csak néhány nappal előzte meg a török elnökválasztás második fordulóját. Az első fordulót Recep Tayyip Erdogan török elnök magabiztosan nyerte meg, csak fél százalék hiányzott ahhoz, hogy elérje az ötven százalékot. Így a második forduló kimenetele már nem nagyon lehetett kérdéses. Mindez óriási kudarca volt az USA és Nyugat-Európa által támogatott hatpárti török ellenzék közös jelöltjének és a mögötte álló, a radikális jobboldaltól a baloldalig húzódó vegyes koalíciónak. A Török Áramlat Törökországnak is szállít gázt, az ország nyugati, sűrűn lakott részét látja el. Kiesése komoly csapást jelentett volna Ankarának és alaposan megnehezítette volna az újraválasztott elnök dolgát.
Magyarország még rosszabbul járt volna. Az elmúlt 13 évben az ellenzéki pártok és amerikai, nyugat-európai szövetségeseik sok mindent megtettek azért, hogy elmozdítsák a Fidesz-kormányt a hatalomból, és mint tudjuk, négy alkalommal is kétharmados többséggel a kormánypártok kerültek ki győztesen a választásokból. Az ellenzék csak egy általános társadalmi elégedetlenségben bízhat, amit a Török Áramlat sikeres felrobbantása okozta esetleges gázellátási zavarok generáltak volna.
A teljes cikk ITT olvasható.