Bejrútban nem összeesküvés, hanem baleset történt
Ahogy szeptember 11-e után, a bejrúti ammónium-nitrát raktár felrobbanását követően is megjelentek az összeesküvés-elméletek. Az interneten terjedő vélekedés szerint az ammónium-nitrát nem képes magától felrobbanni, tehát a robbanást egy külső behatás, valószínűleg egy izraeli légicsapás okozta. Érdemes szem előtt tartani: az érdek önmagában nem igazolja a szándékot, pláne nem a tettet. Az, hogy valakinek érdekében állt egy bekövetkezett esemény, nem bizonyíték arra, hogy ő is követte el azt. Izraelnek természetesen érdekében áll a Hezbollah és Irán közel-keleti pozíciójának a gyengítése. A Haaretz napilap az egyik, robbanásról beszámoló cikkében emlékeztetett arra, hogy az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu 2018-ban egy az ENSZ-ben tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a bejrúti kikötőt a Hezbollah rakétaraktárnak használja, majd izraeli források szerint a raktárakat a beszéd után hamarosan kis is ürítették. A miniszterelnök szerint Irán 15 kilogramm radioaktív anyagot szállított el a raktárból, de ott továbbra is 300 tonnányi nukleáris tevékenységhez kapcsolódó anyagot tárol, ezért Netanjahu sürgette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mielőbbi vizsgálatát az ügyben.
Az összeesküvés-elméletek hívei rámutatnak arra is, hogy a robbanás reggelén, augusztus 4-én Netanjahu egy Twitter-üzenetében „az Izrael ellenségeire való csapásmérésről, és a fenyegető szavak mögöttes tartalmáról” ír. Ezt azonban az izraeli légierőnek a szíriai légicsapásairól nyilatkozta. A bejrúti események kapcsán kategorikusan tagadja az érintettséget.
A konteók szerint az ammónium-nitrát nem tud magától felrobbanni. Az interneten videofelvételek terjednek egy robbanás előtti pillanatban becsapódó rakétáról, hangfelvételt mutogatnak egy robbanás után hallható sugárhajtóműről. Mindenki tudja, hogy manapság egy ilyen felvételt manipulálni gyerekjáték, ez semmit nem bizonyít.
Ráadásul más felvételeken jól látszik, hogy amit izraeli repülőnek mondanak, az egy libanoni tűzoltó helikopter, ami a robbanást megelőző raktártűzzel vívott sikertelen harcot.
Ráadásul már az érvelésük alapja is téves. Állításukkal ellentétben ugyanis az ammónium-nitrát képes indítótöltet nélkül is a robbanásra. Általánosságban egy stabil, biztonságos robbanóanyag-összetevő, többek közt ezért kedvelik a bányászatban. Különleges körülmények között azonban igen veszélyessé válik. Melegítés hatására exoterm bomlásba kezd, amely során gázok termelődnek. A kutatók megfigyelték, hogy a műtrágyák hajlamosak arra, hogy a hőhatás megszüntetése (értsd: tűzoltás) után is tovább folytatódjon bennük a bomlási folyamat, ha bizonyos katalizátorok (segédanyagok) jelen vannak.
Ezt hívják a műtrágyaként használt anyagok önfenntartó bomlási folyamatának, és ez adja az ipari biztonsági előírások egyik alapját, ami miatt a tárolása, szállítása és őrzése nem lehet ellenőrizetlen folyamat.
Emellett ha egy közegben elindul az égési folyamat, a könnyen éghető anyagokban a reakciózóna hullámfrontként terjedésbe kezd. Ha a hullámfront akadályokba ütközik, hajlamos a felgyorsulásra. Kellő mértékű akadályozottság (klasszikus kifejezéssel: fojtás) esetén ez a gyorsulás olyan mértékű lehet, hogy eléri a lokális hangsebességet, ekkor a hullámfront hirtelen lökéshullámba megy át, és elindul a detonáció. Bár még keveset tudunk erről a kifinomult folyamatról, de éppen eleget ahhoz, hogy felismerjük, és azonosítsuk.
Korábban már számos példa volt a bejrútihoz hasonló robbanásra. 1947-ben a franciaországi Brestben, ugyanebben az évben Texas Cityben, 2015-ben a kínai Tiencsinben következett be hasonló jellegű, de kisebb méretű katasztrófa. Az eseménysor mindenhol ugyanaz volt: tűz ütött ki és elterjedt a kilotonnás mennyiségű ammónium-nitrát rakományban, a tűz detonációba ment át, majd pusztító robbanás következett be. Ezenkívül számos, kisebb nagyságrendű balesetet lehetne sorolni, ahol egy egyszerű tűzeset torkollott katasztrófába a tömeges ammónium-nitrát szállítmány miatt.
A szerző robbantási szakértő, építőmérnök.