Fotó: MTI/Kovács Attila
Hirdetés

– A Péter mindig visszafogott volt és jellemző rá egyfajta puritánság. A színház viszont mindig tűzbe hozza. Tudta, hogy régen színjátszókörös volt? – idézte fel róla az egyik forrásunk, majd megjegyezte: közjogi méltóságként sokan szóba állnak vele, akár egy Kossuth-díjas művész is, és ez neki nagyon sokat jelent.

A Kúria elnökét jól ismerők szerint Darák Péter olyan ember, akin nem látszik a törtetés, sem valamilyen megfelelési kényszer, de valójában nagyon fontos neki, hogy mi gondolnak róla, és az is, hogy folyamatosan előrelépjen.

– Törtető ember, de nem az a fajta, aki fölfelé nyal és lefelé tapos. Inkább simulékony. Mindenkinek azt mondja, amit szerinte elvárnak tőle. És stréber. De amúgy nem nagy stratéga – közölte velünk egy őt ismerő bíró, míg egy másik a közkeletű hasonlattal élve úgy fogalmazott: “alamuszi nyuszi nagyot ugrik”. Arra utalt ezzel, hogy Darák az MSZP-SZDSZ koalíciós időszakban éppúgy megtalálta az érvényesülés lehetőségét – egy ideig az igazságügyi tárcánál dolgozott –, mint utána.

– Abban, hogy a Kúria elnöke lehetett, döntő szerepe volt annak, hogy látszólag nem szolgált semmilyen érdeket. A Fidesztől pont annyira távol állt, mint a szociktól – magyarázta informátorunk, de abból, amit elmondott, az is kiderült, hogy a hangsúly a látszólagosságon van. 

– A Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Baka András pesti volt. Jó család. Jó kapcsolatok. Biztos karrier. Darák ezzel szemben vidékről indult el. Felküzdötte magát. Ő ilyen self-made-man. Egyszerre a korunk hőse és egy törtető technokrata – folytatta, hozzátéve: “el sem tudom képzelni, mit érezhetett, amikor több éves hercehurca után Baka úgy került vissza az LB-re (valójában a Kúriára), hogy ő a főnöke”.

A Kúria elnöke azonban, mint fentebb idéztük, “nem nagy stratéga”. Kollégái szerint már 2013 körül, de legkésőbb 2014 elején felrémlett benne, hogy akár külső nyomásra, akár egy belső politikai fordulat hatására visszatér a régi kurzus, esetleg egy új baloldali tömörülés kerül a hatalom közelébe, ezért elkezdte megerősíteni pozícióit, s bebetonozni az olyan balos bírákat, mint Mészár Róza vagy a Soros Alapítvány által létrehívott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége. 

– Büszke, amire elért és meg akarja őrizni, mindegy mibe kerül – reagálta rá erre egyik ismerőse.

Darák így a saját túlélése érdekében kiszolgáltatta a bíróságok függetlenségét. De ennek ekkor még néhány botrányos ítéleten túl nem voltak látványos jelei. 

– Nem tudom, hol vesztette el végleg a realitásérzékét. Az biztos, hogy belelovalta magát abba, hogy neki meg kell felelni a fővárosi liberális jogászelit és az ellenzék, meg a nemzetközi fórumok elvárásainak – jegyezte meg az egyik forrásunk. Egy másik pedig a kérdésünkre kérdéssel felelt: „Szerintetek miért jár nyelvtanárhoz?”

Szerinte ugyanis Darák évekkel ezelőtt eldöntötte: “a csúcson kell kiszállni”, ami az ő esetében az Európai Unió Bíróságát, esetleg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát jelenti. 

– Azért ez mekkora dolog. Elindulsz Zalaegerszegről, aztán egy közepes diplomával felküzdöd magad a Markóig (a Markó utcában van a Kúria épülete), majd tovább Luxemburgba… Ennél kevesebbért is lettek már nálunk megalkuvók egyesek. És nem is feltétlenül tudatosan. Van az az állapot, amikor az ember azt hiszi, hogy ez neki jár, hogy amit kap, az érdemeiért kapja – mutatott rá valaki a Kúria ismerősei közül. – Egerszegen van egyébként egy klub, sikeres emberek társasága, akik kötődnek a városhoz. Évről évre összejönnek. Dépé (Darák Péter) is ott szokott lenni. Most Pestről megy, de mi lenne, ha repülővel érkezne… – fűzte hozzá.

Vagyis a forrásaink szerint Darák Péternek az utóbbi években egyre erősebb meggyőződésévé vált, hogy az Orbán-kormány bukni fog, s ezért még a látszatát is el akarta kerülni annak, amit megválasztásakor az ellenzéki sajtó sugallt, hogy ő “fideszes főbíró”. Ennek az eredménye olyan erős túlkompenzálás lett, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontja az elfogult ítéleteket. A baloldalnak való megfelelési kényszer, valamint egy uniós, illetve strasbourgi karrier reménye lehetett az oka annak is, hogy a nyíltan rendszerkritikus, esetenként a Soros-szervezetekkel együttműködő vagy együtt szereplő Országos Bírói Tanács legitimitása mellett érvelt tavaly. S vélhetően ugyanebből az okból nem vett részt a testület legutóbbi ülésén, amikor a hazájukat külföldön is feljelentő bírák arról döntöttek, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének leváltását kezdeményezik.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.