Macron francia elnök egységes európai minimálbért javasol. Nocsak. Eddig a lemaradó országokból jöttek ilyen javaslatok, most meg a gazdagoktól? Milyen nagyvonalú gondolat! De mielőtt örülnénk neki, gondoljunk egy kicsit utána.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Két lehetőség van. Az egyik, hogy az egységes minimálbért olyan alacsony szinten állapítják meg, amelyet még a leggyengébb teljesítményű ország is meg tud fizetni. Ebben az esetben viszont semmi értelme.

A második lehetőség, hogy ennél nagyobb összeget határoznak meg. Ebben az esetben azoknak az országoknak a gazdasága, amelyek ezt nem képesek kitermelni, hónapok alatt összeomlik. Nyugat-Európa magországai, Németország, Franciaország, a benelux és a skandináv államok (kisebb részben Olaszország és Spanyolország) óriási, több száz év alatt felhalmozott pénztőke, tudástőke és társadalmi tőke előnyben vannak, amelyet a többiek egyelőre csak alacsony bérrel tudnak kompenzálni. 

Képzeljük el, hogy Magyarországon bevezetik mondjuk a német szintű minimálbért, azaz havi 470 ezer forintot.

A multik másnap megkezdik a tevékenységük kiszervezését Ázsiába, hónapokon belül többszázezer embert bocsátanak el.

A kis és közepes vállalkozások kilencven százaléka a következő fizetésnapon csődbe megy. 

Ugyanaznap az állam is csődbe megy, mert képtelen lesz kifizetni a bért a sokszázezer közalkalmazottnak. Az állam költségei az egekbe emelkednek, viszont az adóbevételek zuhannak.

Pontosan ugyanez menne végbe Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, és így tovább.

Szögezzük le: az egységes európai minimálbér nagyobb pusztítást végezne a közép-európai államok gazdaságában, mint a két világháború együtt. A Macron által szintén javasolt „ugyanolyan európai munkahelyen ugyanakkora jövedelmet” rendszer ugyanígy.

Amit tehát Macron mond, ócska blöff, semmi más. Ha van populizmus, hát ez az. Egy nemzetgazdaság bérszínvonala nem emelkedhet gyorsabban, mint az ott felhalmozódó pénztőke, tudástőke és társadalmi tőke. 

Pontosan ez a magyar (cseh, szlovák, lengyel, stb.) kormány dolga: a pénztőke, tudástőke és társadalmi tőke gyorsabb ütemű gyarapítása, mint a nyugat-európaiaké.