Félreértés
Felhívott egy nagyon kedves úr, és számon kérte rajtam, miért írok olyan marhaságot, hogy Goebbels túlélte a háborút, amikor nem.
Az információáramlás, az ismeretek szerzése és feldolgozása bonyolult folyamat, és rengeteg csapdát rejt magában. A szövegkörnyezetből, valódi közegéből kirángatott mondat, cselekedet teljesen ellentétes értelmű következtetésekre vezethet embereket.
Most magam is belefutottam egy hasonlóba. Évek óta (18 éve) írok minden héten egy szatirikus-szürreális jegyzetet a Demokratába, amiben valós tényeket groteszk elemekkel keverve próbálom elmondani a véleményemet a világról. Néhány hete született egy jegyzet Életút címmel, ami arról szólt, hogy Goebbels nem hal meg a világháború végén, hanem jólétben békésen éldegél tovább, és unokájából az Európai Parlament alelnöke lesz. Azt gondoltam, ez mindenki számára teljesen nyilvánvaló párhuzam Apró Antal (és a többi kommunista gazember) és unokája, Dobrev Klára (meg a többi másod-, harmadgenerációs leszármazottaik) között. A cikkben olyan nyilvánvaló utalások is voltak, hogy az unokát Clarának, ambiciózus férjét Franznak hívják, a bolgár kommunista apukát egy spanyol falangista helyettesíti, akinek beszélő neve van: Lopez. Szó esik még az NSDAP utódpártjáról az NSDP-ről. Mindenki tudja (gondoltam én), hogy az NSDAP-nak nem volt hivatalos utódpártja, ellentétben az MSZMP-vel, amelyből a „munkás” szó M betűje maradt ki, éppen úgy, mint az NSDAP „A”-ja, ami szintén munkást jelent (Arbeiter).
Ehhez képest felhívott egy nagyon kedves úr, és számon kérte rajtam, miért írok olyan marhaságot, hogy Goebbels túlélte a háborút, amikor nem. Valóban nehéz helyzet, mert ha valaki interneten véletlenül rákattintott, és egy az egyben valóságként, „ismeretterjesztésként” fogta fel az írást, úgy vélhette, a szerző totális történelmi analfabetizmusa káros az ifjúság tudásszomjára.
Megtehettem volna, hogy csak egyetlen mondatot írok: „Mégiscsak furcsa, hogy egy volt kommunista funkcionárius unokája Európában megbecsült, befolyásos személyiség legyen.” Az ilyen egyszerű mondatok helyett születnek az áttételes, szürreális jobbszelek. Magukban rejtve azt a kockázatot, hogy megszokott környezetükből kiragadva félreértik őket.
