A spanyol belügyminiszter a napokban a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett Algecirasba látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjék a fejleményekről, s miután szemügyre vette a szép szál afrikai migránsokat, azt találta nyilatkozni – mintegy kétségbeesése tanújeleként –, hogy „Spanyolországot felkészületlenül érte, hogy az elmúlt hónapokban a mediterráneum nyugati térségére helyeződött át a földközi-tengeri embercsempész útvonalak súlypontja.”

Fernando Grande-Marlaska. Fotó: MTI/EPA

Egyem a kis szívét, felkészületlenül érte! Spanyolországot, mondja ő, de ez is csak egy az ügyes trükkök, a politikailag korrekt beszédek sorából, csúsztatás, a felelősség szétkenése, mert mindjárt jobban hangzik, ha egy egészen nagy és földrajzi helyzeténél fogva az illegális bevándorlás szempontjából kulcsfontosságú ország, illetve annak teljes lakossága, a spanyol emberek nevében nyilatkozik valaki, mintha a saját nevében tenné azt.

Persze, ha Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter önmaga és a saját, kisebbségben tébláboló, bevándorláspárti, szocialista kormánya nevében nyilatkozna, akkor ugyebár máris felelősséget kellene vállalnia a történtekért. Ezzel a kijelentésével azonban nemcsak azt árulta el, hogy Pedro Sanchez miniszterelnök – akit elsőként iktattak tisztségébe úgy a spanyol demokrácia négy évtizedes történetében, hogy hiányoztak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület, ráadásul a parlament választotta, nem pedig a spanyol emberek – és stábja semmiféle felelősséget nem vállal, hanem azt is, hogy ez a politikai kurzus szintén alkalmatlan feladatának, az ország kormányzásának ellátására.

Ízelgessük a kijelentést: Spanyolországot felkészületlenül érte a migránsáradat! Ízlelgessük, mert 2018 nyarán ezt bírta kimondani egy uniós ország belügyminisztere, az ő kicsi száján, bele a kamerába. Felkészületlenül érte őket a migránsok jövetele azt követően, hogy Matteo Salvini, az olasz belügyminiszter kemény legény módjára igyekszik betartani pártja választási ígéretének egyikét, jelesül azt, amely a migránsok taxiztatásra vonatkozott, és többé-kevésbé sikerül is neki zárva tartani Itália kikötőit az NGO- és egyéb, afrikai bevándorlókat Európába fuvarozó hajók előtt.

Szóval felkészületlenül érte a baloldali spanyol vezetést, hogy miután az olaszok lezárták a kikötőiket, az embercsempészek országukat vették célba. Hát jó. Ám a mi Fernandónk és társai ezek szerint még akkor sem fogtak gyanút, amikor a humanitárius hős szerepében tetszelegve üdvözölték a csúf és gonosz Salvini által elutasított Aquarius migránsait, akik jó része mondhatni abban a minutumban a ködös Albion vagy a kies Svédország, esetleg a Willkommenskulturban máig szenvedő Germany felé vette az irányt, ahogyan partot ért Soros úr hajója.

Fernando drágám, mondja, ön mégis a világ mely csücskében töltötte az elmúlt néhány évet? Elárulná, a glóbusz mely szeglete az, ahol se tévé, se internet nem éri el az embert, de még egy megsárgult térkép sem bújik meg egy omladozó könyvtár félhomályos szobácskájának legfelső, legporosabb polcán? Mert ha manapság még akad ilyen hely, annak hollétét feltétlenül súgja meg nekem, ugyanis szívesen eltöltenék ott magam is némi időt.

Addig pedig, amíg válasza megérkezik, eltűnődöm azon, mi lenne, ha egy sebészt meglepetésként érne, amikor a műtőben kést adnak a kezébe, s szembesül a ténnyel, neki itt bizony vágnia kell? Mi lenne, ha egy középiskolai tanárt az osztályterembe lépve felkészületlenül érne, hogy órát kell tartania, vagy egy takarítónő rögvest az Európai Unió segítségét kérné, amint seprűt és felmosóvödröt lát a munkahelyén? S hogy fokozzam, abba már belegondolni sem merek, vajon akkor mi lenne, ha egy haladó politikust nem érne felkészületlenül a gondolkodás feladata?

Apropó, az unióról jut eszembe, ez a kedves hispán a nyilatkozatában azt is meg találta említeni, hogy a „migrációs probléma nem csak a mi ügyünk, ez egy európai probléma, ezért az Európai Unió szintjén kell megoldást találni rá”. Ühüm. Már csak azt nem értem, hogyha ez valóban közös probléma, vajon miért nem kérdezte meg a spanyol kormány az unió többi tagállamát, amikor fenemód nagy felkészületlenségében úgy döntött, keblére öleli az Aquarius és az azóta kikötött többi ladik utasait?