Így hazudnak a nemzetközi szervezetek Magyarországról
A WJP jelentése több ponton ellentmond más nemzetközi intézetek és agytrösztök megállapításainak, bár azok sem biztos, hogy kiállnák az igazság és a tárgyilagosság próbáját
Köztudott, hogy a hazánk elleni támadásoknál az álcivil szervezetek éppúgy, mint Brüsszel, gyakorta hivatkoznak nemzetközi agytrösztök felméréseire. A legutóbbi lejárató anyag a nyár folyamán jelent meg, ez a World Justice Project (WJP) “Rule of Law Index 2019” című tanulmánya.
A balliberális sajtó egy része azonnal felkapta a szervezet jelentését, különösen azon megállapítását, miszerint a jogállamiság tekintetében Jordánia és Botswana is megelőzi Magyarországot a 0-tól 1-ig terjedő skálán, ahol a 0 a legrosszabb, az 1 pedig a legjobb érték. Hazánk 0,53 pontot kapott, a közel-keleti Jordánia 0,57-et, a szubszaharai Afrikában található Botswana pedig 0,59-et. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen a mérésen az Európa utolsó diktatúrájaként is emlegetett Fehéroroszország esetében a közállapotokat alig valamivel, 0,01 ponttal értékelték rosszabbra a magyarországinál.
A bombasztikus hírek szerzői ugyanakkor megfeledkeztek – vagy ami esetükben valószínűbb: szándékosan nem vettek tudomást – arról, hogy a WJP jelentése az objektivitás lehetőségét kizáró, tudományosan megkérdőjelezhető módszertan szerint készül, amelynek két pillére van:
a) egy ezerfős közvélemény-kutatás, amelyről nem lehet tudni, hogy reprezentatív mintán végezték-e, de azt sem, hogy a megkérdezettek milyen kérdésre válaszolva értékelték például a büntető igazságszolgáltatás függetlenségét;
b) a másik pedig a szerkesztők által ismeretlen kiválasztási szempontok alapján felkért szervezetek és személyek állásfoglalásainak összegzése.
Ami az utóbbit illeti, az elmúlt évek tapasztalataiból tudjuk, kikről, mikről van itt szó: az EU is rendre olyan „szuperfüggetlen” véleményformálók tanácsait szokta kikérni a magyar vonatkozású ügyek esetében, mint a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság, a TASZ vagy az Amnesty International, vagy éppen a CEU professzorai, esetleg az ELTE vagy az MTA valamelyik liberális professzora.
Ezek után aligha meglepő, hogy a WJP jelentése több ponton ellentmond más nemzetközi intézetek és agytrösztök megállapításainak, bár azok sem biztos, hogy kiállnák az igazság és a tárgyilagosság próbáját. Mindenesetre a Bertelsmann Alapítvány jogállamiság indexén például Magyarország 10-ből 6, Fehéroroszország viszont csak 4, míg Jordánia 4,5 pontot kapott. A Soros által pénzelt, és Magyarországgal szemben nem is elfogulatlan Human Rights Watch pedig a WJP által felemelt Jordániáról azt írja: sorozatosan megsérti az emberi jogokat.
A „Rull of Law Index 2019” megbízhatóságát kérdőjelezi meg a szerkesztők civil és büntető igazságszolgáltatásról közölt mérőszáma is. Mindkét esetben megelőzik hazánkat olyan országok is, amelyekben a vallási alapú ítélkezés, az iszlám saría jog mindmáig hatályban van. A saría hátrányos megkülönböztetésben részesíti a nőket és a más vallásúakat, súlyosan bünteti a homoszexualitást, és számos bűncselekményt testi fenyítéssel, esetenként csonkítással vagy halállal rendel büntetni.
Értelmezhetetlen az is, hogy az igazságszolgáltatási reformja miatt támadott, uniós eljárás alá vont Lengyelország (31) miként szerepelhet 62 hellyel előrébb, mint Magyarország (93), a polgári igazságszolgáltatás helyzetét jellemezni hivatott listán. A fentiek alapján mindenki számára világosnak kell lennie, hogy a WJP beszámolója nem nyújt hiteles képet Magyarország és a magyar bíróságok helyzetéről, és arról is lerántja a leplet, hogy hazánk kritikusai annyira belefeledkeztek a fake news-gyártásba, hogy arra sem figyelnek oda: legalább egymásnak ne mondjanak ellent, amikor hazudnak rólunk.