„A női szépségnek egy hallatlan kultusza van maguk között a nők között.” (Bródy Sándor)

Fotó: shutterstock.com

Fotó: shutterstock.com/George Rudy

A kedvesem minap abbéli sajnálkozásának adott hangot, hogy más jellegű elfoglaltságaink miatt éppen akkor nem leszünk együtt, amikor GLAMOUR-napok lesznek. Sietve felvilágosítottam őt arról az egyszerű tényről, hogy egy magára valamit is adó magyar férfiembernek két dolog fáj igazán. Elsősorban és mindenekelőtt Trianon. Aztán rögtön a GLAMOUR-napok. 

Akciós szépség

Nem vitatom annak létjogosultságát, hogy egy nő éjjel-nappal, napkeltétől holdtöltéig szép legyen, s ehhez mindenféle apró kis trükköket vessen be a házi varázsládikájában fellelhető kenceficék segítségével. Ugyanakkor a fogyasztói társadalom abbéli, teljes búcsút és örök megváltást ígérő akcióit, melyeknek lényege a totális raktárkisöprés, kissé ferde szemmel nézem. Az akciós szépség elérése olvasatomban nem más, mint hiú remény. Ez a hiú remény tápláltatik azokban a menopauza utáni hölgyekben, akik elhiszik, hogy nyakuk és kezeik nem maradnak ráncosak, ha rákenik a megfelelő csodakrémet. S ugyanez a hiú remény nevelődik azokban a tizenévesekben is, akik éjszakánként ránctalanító krémmel arcukon hajtják nyugalomra fejüket.

Igen. Tizenévesek ránctalanító krémje. Teljes hidratálással, bőrtáplálással, mélysejtes akármicsodával, propoliszos tudja az éggel. Általában csupa olyan összetevővel, amiket ha egyszerre mutatunk meg egy vegyésznek és egy biológusnak, akkor azonnal meghallhatjuk tandem-röhögésüket, hosszan, elnyújtva, fulladásig. 

Pedig ha valakiknek, akkor nekik pontosan tudniuk kéne, mi a nyavalya az a bioszisztem béta-gamma méhsejt regeneráló, vagy az izonatin-tartalmú B26 vitaminos frászkarika. Csakhogy ezeket az összetevőket nem ám laborokban fejlesztik ki! Hanem monitorok előtt ülve, úgynevezett brainstorming keretében. S ezzel paralel az iparág másik fontos kelléke, az akciós rútság is csúcsra járattatik.

Akciós rútság

Ez a bizonyos akciós rútság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a GLAMOUR-napokon, s más hasonló pénztárcaabuzáló ünnepeken hatványozottan fogyjanak a termékek. A rútságipar csúcsragadozója pedig a szolárium. A csőcserés, extra turbóbarnító, légáramoltató, egyenletes bronzszínt garantáló világbecsapás. Amelynek pár alkalmas használata után az említett hölgy úgy fog kinézni, mint a radiátorra tett narancshéj. Kétségtelenül barnább lesz, némi sárgás árnyalattal, különös tekintettel a ráncok és bőrredők körüli meghatározhatatlan színkombinációjú csíkokra. 

S a használat után ugyan mire lesz szüksége? Igen, bizony! Hidratálóra, mélykezelő krémre, vitaminos testápolóra, bőrkorrektorra, testpúderre, miegymásra. Arra a sok mindenre, amit azért fog használni, hogy a bőre huszonéves korára ne úgy nézzen ki, mint egy XIV. századi szattyánkötéses kódex előlapja. S ez az ördögi kör, ez az önmaga farkába harapó kígyó így tart a végtelenségig, vagy ha addig nem is, az első, napozásra alkalmas későtavaszi napig. Akkor aztán lehet kifeküdni délben a vízpartra, s ott kellemes másfél óra alatt elérni, hogy a felső hámréteg cafatokban szakadjon le a napszúrás és hőguta által meggyötört testről.

Remény-napok

Hogy kellene-e valami a GLAMOUR-napok helyett? Nem, nem kellene. Mert amióta világ a világ, a nők mindig is szerettek volna jobban kinézni annál, ahogyan valójában kinéznek. S tegyük a szívünkre a kezünket, mi, férfiak is fulladozva, behúzott hassal szoktunk elsétálni a strandokon a női szakasz előtt. Ám erős szerencsénkre a régi szabály nálunk időtlen idők óta működik. Ha az ördögnél egy fokkal szebbek vagyunk, a siker máris garantált számunkra. De hogy ez a siker ne időleges legyen, nekünk is tennünk kell érte. A titok pedig a pozitív visszacsatolás.

Mondják, hogy az a nő, akinek egyszer megdicsérik az alakját, fél perc után már el is felejti. De ha egyszer is ki merjük mondani, hogy a feneke picit mintha nagyobb lenne, akkor egy életre szóló traumát okozunk neki. Nemkülönben van így abban az esetben, ha imádottunkat az újságok, filmek, sorozatok szépségeivel hasonlítjuk össze. Azokkal a hölgyekkel, akiknek megjelenésén jó ideje már nemcsak sminkesek, fodrászok, stylistok és személyi edzők, hanem számítógépes szakemberek is dolgoznak. A digitális utómunka, a kép- és videómanipulációs eljárások mind-mind hozzájárulnak a szépészeti napok sikeréhez.

Mi, férfiak pedig annyit tudunk tenni, hogy remény-napokat adunk hölgyeinknek. Hogy napjában többször is elmondjuk nekik, mennyire gyönyörűek, s ezt komolyan is gondoljuk. Hogy szeretjük a ráncaikat, amiket mellettünk szereztek, hogy imádjuk a hurkáikat, amik a mellettünk érzett megállapodás jelei, hogy rajongunk a striákért, amelyek a közös gyermekeink születésekor vésődtek be a bőrükbe, egyszóval, hogy csodálattal szeretjük őket akár reggeli, sminktelen, frizurátlan valójukban is. Sőt ha igen merészek vagyunk, tarthatunk amolyan piszkos napokat is, amikor se makeup, se bőrradír, se semmi ilyesféle. Csak az összebújás és a szerelmes elfogadás. 

***

Miután mindezeket leírtam, kérem minden férfitársamat, hogy ha tehetik, azonnal és késedelem nélkül vigyék el szívük választottját ezekre a GLAMOUR-napokra! Hagyják, hadd tobzódjanak az örömben, vásároljanak, fogyasszanak, s úgy egyáltalán, tegyenek meg mindent azért, hogy szebbnek láttassák magukat.

Mert más a jól hangzó elmélet, s más a rideg valóság. Azt pedig, hogy mi kell a nőnek, egészen bizonyosan nem egy középkorú férfi fogja megmondani. Pláne, ha azt akarja, hogy ne sok minden fájjon neki.