Nyilatkozni van ideje, ítélkezni nincs
Nyilatkozni van ideje, ítélkezni nincs – Megtudtuk, miért indult fegyelmi az OBT-s Hilbert Edit ellen.Nyilatkozni van ideje, ítélkezni nincs – Megtudtuk, miért indult fegyelmi az OBT-s Hilbert Edit ellen
Kép forrása: Tűzfalcsoport
A Tűzfalcsoport informátorai szerint tanácselnökként botrányos lassúsággal dolgozik Hilbert Edit, aki azzal vált ország-világ előtt ismertté (és tegyük hozzá: az ellenzéki sajtó kegyeltjévé), hogy vezetése alatt az elmúlt fél évben az Országos Bírói Tanács (OBT) egyfajta palotaforradalmat próbált kirobbantani a bírósági rendszeren belül. Hogy miért, az az Indexnek adott júliusi interjújából elég világosan kiderül: a pénzért és a hatalomért, e kettőből akarnak ugyanis többet „mozgalmár társaival”.
Az OBT megerősítését szorgalmazták a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott „konferenciácskájukon” is, és az elképzelés, a bíróságok irányításának „demokratizálása” természetesen a Brüsszel által kitartott Európai Igazságügyi Hálózatok Tanácsának (ENCJ) is elnyerte a tetszését. Nyilván nem véletlenül, hiszen a mesterterv megvalósulása együtt járna azzal, hogy könnyebben kerülhetnének vezető pozícióba olyan bírók, mint Vasvári Csaba és Fazekas Sándor, akikre jól emlékezhetnek a 2006-os koncepciós perekben elítélt hazafiak… Vagy a Soros György által pénzelt Helsinki Bizottság egykori szakértője, a szintén OBT-s Matusik Tamás…
De térjünk vissza Hilbertre, aki az OBT mellett a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) elnöke és büntető ügyszakos bírája is. A Magyar Időkben még a tavasz folyamán megjelent egy cikk, amiben az állt, hogy Hilbertet pajzsként védi a bírói tanács, ha ugyanis nem lenne tagja a testületnek, vagy a testület megvonná a mentelmi jogát, akkor fegyelmi várna rá. Mostanra sikerült kiderítenünk néhány részletet!
Amint azt az informátorainktól megtudtuk, egy belső vizsgálat során tűnt fel, hogy a BKT-n számos elhúzódó, adott esetben akár több mint két éve tartó másodfokú ügy van, ami szokatlan, hiszen a fellebbviteli eljárások általában gyorsan elintézhetőek, ott ugyanis az új büntető perrendtartás hatálybalépése előtt csak nagyon szűk körben lehetett bizonyítást lefolytatni. Mint kiderült, a késedelmes ügyek egy része Hilbert tanácsához tartoznak, ami elég kínos, tekintettel arra, hogy bírósági vezetőként egyébként alig kell tárgyalnia.
A vizsgált időszakban volt olyan ügye, amiben több mint három év elteltével hozott ítéletet, úgy, hogy az ügyérkezés és az első tárgyalás között csaknem másfél esztendő telt el! A legdurvább húzása azonban az volt, amikor két évig halogatta az első tárgyalási nap megtartását. Ez a fajta semmittevés, totojázás azért is botrányos, mert számos példa van a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei között arra, hogy súlyos milliók megfizetésére köteleznek egy államot az ügyek indokolatlan elhúzódása miatt. És félreértés ne essék, a kártérítések összegét nem a bíró fizetéséből vonják le, hanem közpénzből fizetik meg!
Ami a vizsgálat utóéletét illeti, Hilberte bizonyosan fegyelmi várt volna, de mint azt már fentebb említettük, OBT-s tagsága és „mozgalmár társai” eddig megóvták az elszámoltatástól. Informátoraink szerint egyébként Hilbert Edit nem először bizonyította alkalmatlanságát. Ha sikerül kiderítenünk, milyen ügyei voltak még, természetesen nem tartjuk meg magunknak az információt!