Pikó kasszírozni kezdett
Pikó András, a budapesti Józsefváros tavaly októberben megválasztott balliberális polgármestere elérkezettnek látja az időt, hogy amennyi pénzt csak lehet, kipréseljen a városrész polgáraiból.
A fertőzésveszélynek és a „maradj otthon” kampánynak fittyet hányva több ezer levelet küldött szét, megnehezítve az amúgy is járványveszélynek kitett postások dolgát.
Miről szól a levél? A dörgedelmes irományban értesítenek minden lakost arról, hogy mennyi adótartozása van, esetleg mennyi késedelmi pótlékot kell megfizetnie átutalással vagy csekken, ami az önkormányzatnál szerezhető be. Az egyenszöveggel szétküldött levél azonban arról nem tájékoztat senkit, hogy voltaképpen milyen címen kell gyorsan fizetnie. Csak azt tudni, hogy gépjármű-, építmény-, idegenforgalmi vagy kommunális adót kell leróni, ki-ki válassza ki a neki megfelelőt. Esetleg valamilyen meg nem határozott okból késedelmi pótlékot kell fizetni.
A Pikó-adminisztráció arról is tájékoztat minden érintetett, hogy amennyiben nem tesz eleget a felszólításnak, megindítják a végrehajtási folyamatot. Hány nap elmúltával? Van-e joguk fellebbezni azoknak, akiket most felszólítottak? Ezt persze nem tudni.
Pikó vélhetően elégedett magával. Akciójával sikerült felülírnia a kormánynak azt a szándékát, hogy enyhítse az emberekre nehezedő nyomást, legalább azzal, hogy csökkenti vagy felfüggeszti a közterhek egy részének befizetési kötelezettségét. Pikó boldog lehet azért is, mert fokozni tudta az emberek szorongását, aggodalmait. És ki tudja? Talán némi pénz is befolyik a fenyegető levelek nyomán. Ebben a helyzetben legfeljebb csak az vigasztalhatja a józsefvárosiakat, hogy új mértékegység született a járvány nehéz napjaiban. A kíméletlen emberi aljasság mértékegysége, amelyet mostantól érdemes Pikóban megadni.