Soros hálója: a tudomány és az oktatás világa (1.)
Hogyan szövi be Soros hálója a magyar tudomány és az oktatás világátHogyan szövi be Soros hálója a magyar tudomány és az oktatás világát (1. rész)
„Az ellenzéki pártok természetesen Soros oldalán vannak.” (Lendvai Ildikó)
Fotó: MTI, archív
1./ A posztkommunista baloldal, az SZDSZ-es értelmiség és a Soros György által pénzelt civilek kéz a kézben tartják szorításukban a hazai felsőoktatási szférát. Az ELTE jogi kara azonban e körben is jobban teljesít: az álcivil Magyar Helsinki Bizottság tananyag lett az eredetileg Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetemen. Emellett a Háttér Társaság a Melegekért társadalmi munkában veszi igénybe a joghallgatók segítségét egy „jogi tudásbázis” kialakításához.
2./ A Magyar Helsinki Bizottság szabályos hálózatot működtet a magyar felsőoktatásban, alapvetően a profiljukból fakadóan a különböző jogi karokon, nemcsak itthon, de például a rendszeresen liberális össztűz alatt tartott Oroszországban is.
3./ Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala is hatékonyan szintetizálja a hazai Soros-világot és a tudományos szférát, miközben az Eötvös Károly Intézet igazgatója remekül ötvözi az egyetemi és a közéleti tevékenységet. Az EKINT igazgatója által szerkesztett, és a szervezet által támogatott könyvet pedig az ELTE ÁJK hivatalos könyvesboltjában veheti kézbe az érdeklődő joghallgató.
4./ A Soros-hálózat nemcsak a felsőoktatásban aktív, az Amnesty International emberi jogi érzékenyítésben részesíti az állami intézményekben a magyar gimnazistákat. A „tananyag” szerint a liberális álcivil szervezetek az illegális migránsokat az 1956-ban a kommunisták elől menekülőkhöz hasonlítják, nyári táboraikban pedig a kisdiákokat a menekültek iránti megértésre érzékenyítik.
1./ 2016. április 21. 17.30 óra, az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatáról, illetve a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) kutatásának főbb eredményeiről tartott tudományos ülést Novoszádek Nóra, az MHB jogi előadója, kutatási koordinátora.
Az ülés levezető elnöke: Dr. Gönczöl Katalin a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke. Mindketten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói voltak és az is közös bennük, hogy rendkívül kritikusak a jelenlegi kormányzattal szemben, egyúttal forrásaink szerint egyértelműen liberális szellemben nevelték a jövő jogászgenerációját.
Aki azt gondolná, hogy az említett esemény egy véletlen, egyszeri alkalom – nevezetesen, hogy egy, a Soros-hálózathoz tartozó szervezet prominense tudományos ülést (!) tart Gyurcsány Ferenc egyik volt államtitkárának, az SZDSZ egyik lehetséges köztársasági elnök-jelöltjének levezető elnöklése mellett, csalódnia kell.
Az érintett program ugyanis hűen tükrözi a jelenleg is az ELTE ÁJK-n uralkodó ideológiai viszonyokat és ez természetesen a joghallgatók számára elérhető tananyagban is testet ölt. Az intézmény fontosnak tartja, hogy a hallgatók az egyetemi évek során a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Ezért 2018. tavaszi szemeszterében Társadalmi felelősségvállalás címmel egy új, fakultatív kurzust hirdettek meg a Karon.
A képzés egyik sajátossága, hogy a félév során a tárgyfelvételkor kiválasztott szervezetnél lesz lehetősége különböző önkéntes munkákban részt vennie a fiatal joghallgatónak. Még a Háttértársaság a Melegekért, illetve a Menhely Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati munkájában is.
A Menhelynél a hallgatók megismerkednek a Kürt utcai központtal (fürdés, mosás, telefonhasználat). Az önkéntesek elsajátítják a szociális támogatási rendszer működését és részt is vehetnek működtetésében. Bemutatásra kerül a Fedél nélkül c. lap szerkesztősége és működése. A hallgatók részt vehetnek az étkeztetés és a fürdő irányításában, valamint az utcaszolgálat munkájában is. A Háttér Társaság a kurzusleírás szerint egy jogi tudásbázis kialakításán dolgozik, amely az LMBTQI emberek szempontjából jelentőséggel bíró hazai és nemzetközi jogszabályokat, ajánlásokat, jogeseteket, illetve a vonatkozó jogi szakirodalmat és ezek összefoglalását tartalmazza. A joghallgatók feladata esetismertetések, szakirodalmi összefoglalók írása, ha ezt a szervezetet választják.
Minden szervezetnek van a tárgyleírás szerint oktató kapcsolattartója. Nos, ilyet a Helsinki esetén nem lehetett nehéz találni a pesti jogi karon. Az MHB honlapjának tanúsága szerint – mint ahogyan arról korábban írtunk – több féléven át büntetőjogi, menekültügyi és antidiszkriminációs jogklinikát működtettek, „amely során a joghallgatók elméleti képzés mellett ügyvédek és oktatók segítségével tapasztalatokat szerezhettek a jogvédelem gyakorlatából is. Szervezetként vagy munkatársaink révén azóta is folyamatosan részt veszünk az egyetemi jogászképzésben.”
2./ A balliberálisok, a sorosisták és a magyar felsőoktatás prominenseinek összeborulása nem újdonság. 2005. december 10-én, az emberi jogok világnapján a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal (Társaság a Szabadságjogokért) és a Másság Alapítvány / NEKI-vel közösen emberi jogi fesztivál szervezett a budapesti, ultraliberálisnak ismert Gödör Klubban. Az MHB „Az emberi jogok és a migráció: Idegenek közöttünk, magyarok Magyarországon – avagy mit tehet a magyar állam azért, hogy a határon túli magyarok valóban gyökeret ereszthessenek Magyarországon?” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen „dr. Nagy Boldizsár egyetemi tanár (ELTE-CEU) és dr. Avarkeszi Dezső” (akkor MSZP, jelenleg DK) akkori országgyűlési képviselő vettek részt.
Nagy Boldizsár azóta is aktív, nevéhez fűződik a „szégyellem magam egykori tanítványaim miatt” hírhedt elszólás, amelyet a nemzetközi jogász a Stop Soros törvénycsomag kapcsán fogalmazott meg. Az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója szerint egyébként a „magyar menekültügyi helyzet hazugságra épül,” szerinte ugyanis nincs tömeges migrációs nyomás. Meg kívánjuk ugyanakkor jegyezni, hogy 2015 óta 2,2 millió migráns érkezett Európába.
Az álcivil Sorosék által finanszírozott Helsinki „egyetemi sikereikről” korábban is hírt adtunk (valamint itt, itt, itt és itt), mint ahogyan fontos annak az említése is, hogy szerte a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Észak-Afrikában és a kaukázusi régióban is. Több ország egyetemein pedig – például Oroszországban és Uruguayban – menedékkérőket ingyenesen segítő jogklinikák létrehozásához nyújtottak szakmai támogatást.
A teljesség igénye nélkül néhány név az MHB-hoz köthető oktatók közül:
Novoszádek Nóra, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék megbízott előadója, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, korábban a Magyar Helsinki Bizottság választójogi szakértője;
Kiss Valéria, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanársegéde, a Magyar Helsinki Bizottság által is jegyzett bírósági érzékenyítő képzés előadója;
Kirs Eszter, a Miskolci Egyetem ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék docense, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója;
Tóth Balázs, korábban a Miskolci Egyetem Jogi Karának oktatója, a Magyar Helsinki Bizottság állandó ügyvédje az emberi jogi tanácsadó programban.
Dr. Tóth igazi polihisztor, az egyik oktatói adatbázis szerint 4-5 féle tárgyban is kipróbálhatta magát a jogszociológián, a jogbölcseleten át egészen az államtanig, igaz, a hallgatói vélemények alapján egy erős közepes osztályzatot kapott csak a munkásságára. Dr. Kiss Valéria pedig neve onnan is ismert lehet, hogy ő volt a magyar bíráknak tartott érzékenyítő tréningek egyik vezetője A jogi kar oktatójaként ugyanakkor hátrányos megkülönböztetés jelenségének szociológiai értelmezése és emberi jogi kezelése címen nappali hallgatóknak tartott órákat, amelyek keretében a hallgató megtanulhatta a magyar megkülönböztetésmentesség jogi szabályait és képessé vált azokat alkalmazni és elhelyezni a magyar jogrendszerben. A kurzus ezen túl bevezette a joghallgatót a megkülönböztetés-mentességi jog európai és legfontosabb nemzetközi jogi összefüggéseibe – bármit jelentsen is ez.
3./ Különös társaság gyűlt össze 2018. szeptember végén az alapvető jogok biztosának hivatalában. Az alkotmányjogot oktatók I. találkozója című rendezvényt – amelyről természetesen az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke is hírt adott közösségi oldalán – néhány meghívottra tekintettel nyugodtan hirdethettek volna az #istandwithCEU vagy az #opensocietyfanclub hashtagekkel is a közösségi médiában.
Az előadók között találjuk mások mellett a keresztnevét szemet szúró magyartalansággal használó Somody Bernadette-t, aki a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Intézet igazgatója, nem mellesleg az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének főállású adjunktusa. Mint ismert, ez az a szervezet, amit Majtényi László, a baloldali összeborulás legutóbbi államfőjelöltje, Soros régi „elvtársa” vezet; amely sosem késlekedik lesújtó véleményt nyilvánítani a jogállamiság magyarországi helyzetéről, a „fasizálódásról”; és amely bármikor kész Brüsszelhez vagy éppen Strasbourghoz fordulni, s ott feljelenteni a kormányt, ha az a magyar választók kétharmados többségének felhatalmazását élvezve például megköveteli a külföldről támogatott civil szervezetektől, hogy ezt a tényt jól láthatóan jelezzék a honlapjukon és kiadványaikon.
Az EKINT igazgatójának közéleti és tudományos munkássága (illetve annak összefonódása) pregnánsan mutatja be a problematikát. Az ATV visszatérő vendége szeret arról beszélni, hogy miért alkotmányellenes az illegális migrációt megállítani hivatott Stop Soros törvénycsomag.
Somody ugyanakkor, ha kell, a TEK-be is belerúg, és nemzetbiztonsági statisztikákhoz való hozzáférést szorgalmaz.
Emellett az ELTE ÁJK Kecskeméti utcai könyvesboltjában (úgynevezett Eötvös-pontban) bukkanhat rá a joghallgató, egy általa szerkesztett és az Eötvös Károly Intézet által támogatott kötetre, amely már a bevezetőjében olyan megállapításokat tartalmaz, mint hogy a 2011-es Alaptörvény relativizálta (értsd: gyengítette) az alapjogfogalmat, kritizálja a jelenlegi kormányzat által kezdeményezett, Alkotmánybíróságot érintő változásokat és persze kiemeli a gyakorló civil jogvédők aktivitását.
De visszatérve az ombudsmani hivatal eseményére, Somody a rendezvény plenáris ülésén szólalt fel, amit négy tematikus szekcióülés követett, olyan előadókkal, mint a már korábban említett volt helsinkis Pozsár-Szentmiklósy, Zeller Judit, Gárdos-Orosz Fruzsina és Sólyom Péter. Zeller a Soros György bőkezű támogatást élvező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet munkatársa – amellett, hogy a pécsi egyetem adjunktusa. Nem véletlenül szerepelt tehát a Figyelő Soros hazai elvtársainak nevét tartalmazó listáján. A TASZ mellett egyébként a CEU-val is szoros kapcsolatot ápol, időnként előadást is tart Soros György magánegyetemén.
Gárdos-Orosz Fruzsina az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Jogtudományi Intézet igazgatója, a rendezvényt szervező egyesület tanácsadó testületének tagja, egyetemi oktató – és persze CEU-s öregdiák. Aktivitása figyelemre méltó, részt vesz egy kelet-közép-európai jogi, politológiai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEE Forum munkájában is. A tanácskozás minden évben más országban ülésezik, 2016-ban Budapest következett, s az ez alkalomból készített kiadvány szerint Gárdos-Orosz Fruzsina volt a rendezvény egyik háziasszonya. Sólyom Péter pedig korábban a szélsőségesen liberális Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztője volt. A róla szóló videón, amit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet rögzített és Soros György Open Society archivál,t arról beszél, hogy az új Alaptörvény nem a polgárok szabadságáról szól, és mennyivel jobban tetszik neki az 1989-ben módosított korábbi, sztálinista alapokon nyugvó alkotmány.
A fentiekre tekintettel adja magát a kérdés: vajon miért ad teret az alapjogok biztosa, Székely László ezeknek az embereknek?
Mint arról korábban is beszámoltunk az Állampolgári Jogokért felelős országgyűlési biztos szervezetének működését is keresztezték a Soros-civilek: az alapvető jogok biztosa 2014-ben Civil Konzultációs Testületet hozott létre, amely kapcsán felbukkant a Magyar Helsinki Bizottság, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány neve is. Szintén ebben az évben óriási botrány kerekedett egy, a Székely László hivatalából kikerült levelezésből, amely szerint az ombudsmani iroda egyik főosztályvezetője és a TASZ programvezetője e-mailben egyeztettek arról, hogy mikor jelenjen meg a VIII. kerületi tűcsereprogram megszüntetéséről szóló jelentés, amelyben az alapvető jogok biztosa leírja, hogy a program lezárása jogsértő volt. A történtek miatt a miniszterelnökség akkori vezetője azt nyilatkozta: ha ez igaz, Székelynek azonnal távoznia kell. A balhét végül a hivatal egyik munkatársa vitte el, de tudomásunk szerint az állását nem veszítette el, és máig az ombudsman mellett dolgozik.
4./ Korábban már írtunk arról, hogy a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fazekas+ Fesztiválján tartottak előadást az Amnesty International (AI) munkatársai „Mi a gyűlölet-bűncselekmény?” címmel.
Ez egyike a szervezet emberi jogi óráinak, amelyeket kérésre tartanak meg az iskolákban. Ezek 45-90 perces foglalkozások, amiket az Amnesty International Magyarország a honlapjuk szerint 2014 óta 9965 gyermekhez és fiatalhoz juthatott el országszerte. Ennyi magyar ifjú agyát próbálták meg átmosni „előítélet-mentesítő és érzékenyítő” képzéseikkel. Az órák fő témái a nemi szerepek, az LMBTQI emberek jogai, a menekülteket érintő „rendszerszintű jogsértések”, a rasszizmus és az előítéletek, valamint a gyűlölet-bűncselekmények.
Új emberi jogi képzési koordinátoruk Beöthy Ádám idén csatlakozott az Amnesty csapatához. Ideológiailag képzett, mivel korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán volt gyakornok, majd az SOS Gyermekfalvak Alapítványnál dolgozott menekült családokkal. Szeretné elmélyíteni emberi jogi oktatóprogramjukat, valamint eljuttatni vidék iskolákba is. Véleménye szerint a magyar kormány „megkérdőjelezi az emberi jogokat”.
Az órákat a Soros-szervezet munkatársai és az általuk kitanított képzők tartják, de az iskolai pedagógusok számára is készítettek oktatási segédletet a különböző témájú órák vázlataival. Ezt végigolvasva már biztosak lehetünk benne, hogy az oktatás keretein belül befolyásolni akarják a gyakran naiv fiatalokat: fogalomhasználatukban olyan kifejezések szerepelnek, mint „emberi jogi jócselekedet” (ez tehát már külön kategória), „igazi civil gesztus”, valamint „emberi jogi nézőpontú magyarázat”.
Különösen megdöbbentő az ideológiailag egyoldalú, a menekültekkel kapcsolatos érzékenyítő óra vázlata, ugyanis a mostani európai migrációs válságot, a jobb megélhetés reményében érkező gazdasági migránsokat a kommunizmus és a megtorlás elől menekülő 1956-os magyar menekültekhez hasonlítják. Kifelejtik a tananyagból azt, hogy a magyarok türelmesen várták kérelmük elbírálását Ausztriában: nem követelőztek, hogy melyik országban akarnak élni és nem rohamozták meg a határokat; pláne nem követtek el terrorcselekményeket a befogadó állam lakosaival szemben.
A vázlatban a következő leírás szerepel iránymutatásul az oktatóknak:
„Az infografikák segítségével a képző bemutatja a menekültek útvonalait, eloszlatva azt a tévhitet, hogy mindenki az EU-ba indul/veszélyt jelent az EU lakosságára.”
„FONTOS: hangsúlyozni kell, hogy az álláspontunk nem véleményt, hanem az emberi jogi nyilatkozat alapján egy jogos elvárás minden olyan államtól, akik az emberi jogokat beépítették törvénykezésükbe.”
Az AI említett tanítási egységének leírása szerint a 13-24 éves korosztály olyan kérdések megvitatására kap lehetőséget, mint pl.:
„Mit csináltok a beteg nagypapával?”
„Hogyan juttok át a határon a kisbabával?”
„Visztek iratokat?”
„Honnan lesz pénzetek?”…
Nyaranta emberi jogi nyári táborokat tartanak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) és a Belga Királyság Flamand Képviselete pénzén, amely szervezetek más Soroshoz köthető „civileknek” is nyújtanak bőséges támogatásokat.
Kiemelnénk a 2016-ban megrendezett táborozást, amely „Élet határok nélkül!” kampányukhoz kapcsolódott, és a melynek középpontjában a menekültválság, a menekültek és migránsok jogai, illetve az irántuk való érzékenyítés álltak.
A 2015-ös NCTA által finanszírozott tábor végén a Norvégminta Fesztiválon a kis közönségüknek felolvasták első papírszínházi előadásukat, bemutatták a „Világ megváltoztatásának jogát fenntartjuk” elnevezésű jelenetsorukat is. Az előadásból az is kiderül, hogyan győzik le indokolatlan félelmeiket „Balatonfenék lakói”.
A leírtak alapján a rendezvényeket nyugodtan nevezhetnénk akár „ideológiai átnevelő tábornak” is. Azon azonban el kell gondolkoznunk, hogy mindez az újdonságokra és tanulásra fogékony fiatalság tekintetében milyen veszélyeket hordoz magában.
Folytatjuk…
Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.