Soros kapcsolás (ellenzéki szappanopera)

1.
PRÓBARÉSZ

A producer sűrű bólogatások közepette hallgatta a rendező elképzeléseit. Hozzászokott, hogy rengeteg hülyeséggel keresik meg, de alkalmanként olyan projekt is felbukkant, amit sikeresen meg lehetett valósítani. Az ő dolga volt észrevenni ezeket a lehetőségeket. A most eléje terjesztett javaslatról egyelőre nem tudta eldönteni, melyik kategóriába tartozik.

– Magyar szappanopera? Van már ilyen.

– Inkább szitkomnak mondanám. Olyan, mint Amerikában. Jóbarátok, Agymenők, ilyesmi. Ha van már nálunk is, annál jobb. Ilyen típusú viszont még nincsen.

A producer a gépelt papírlapot nézegette, amit a kezébe nyomtak. Szemüveg nélkül csak a félkövérrel szedett, nagybetűs címet látta: SOROS KAPCSOLÁS (ELLENZÉKI SZAPPANOPERA).

– Minden szitkomnak a jó figurák a lelkei – magyarázta gyorsan a rendező. – Az adja el a sorozatot. Maga a cselekmény sokszor nem is számít, csak a szereplők beszólásai, visszatérő szokásai, poénjai, egymáshoz való viszonyuk. Ilyen volna ez is. A magyar ellenzék tálcán kínálja a remek karaktereket. 

– De mégis, miről szólna?

– A legfontosabb témák természetesen a közélet: kül- és belpolitika, kultúra, helyesírás. Ezek a legfontosabbak. De nem hiányozhat a sport, a szerelem, némi tanulság, konfliktusok. Az olcsóság érdekében kevés helyszínen forgatnánk. Egyelőre berendezünk egy helyiséget Budapesten, ami lehet lakás vagy nyilvános hely, ahol a szereplők találkozhatnak. Továbbá egy másikat valahol Európában…

A producer kérdőn felvonta a szemöldökét, a rendező sietve kiegészítette:

– …persze valójában a stúdió alagsorában.

– Kik játszanak?

– Legolcsóbb és legegyszerűbb, ha mindenki önmagát alakítja. Amerikai filmeknél is gyakori: herself, himself. Ráadásul többekben (Kunhalmi Ágnes, Bangóné, Hadházy, Tordai, Vona, Gyurcsány) komoly színészi ambíciók horgadoznak.

– Itt az áll – bökött hunyorogva a szereposztás nagybetűit böngészve a producer -, hogy „sztárvendég”. Ronaldóra gondolt?

– A jó szitkomban mindig van sztárvendég – magyarázta a rendező. – Valami kiöregedett sztár, esetleg más műfajban hasító népszerű celeb.

– Na de ide azt írta… – fejcsóválva olvasta ki, mintha nem hinne a szemének. – Azt írta: Kovács László. Az első adáshoz elég középszerű. Valami nagyágyúval kéne indítani.

– Tárgyaltunk Alföldi Róberttel, de túl sokat kért, ráadásul hosszasan beszélt volna az új rendezéséről. A fél szappanopera arról szólt volna, hogy az albániai  Kukësváros műkedvelő színpadán svéd amatőrökkel megrendezett Othellójában Jágó és Othello egymásba szeretnek, közösen megfojtják Desdemonát, aztán egybekelnek és elhajóznak a velencei lidóra. 

– Oké – bólintott ijedten a producer. – Inkább a Laci bácsi.

– A forgatókönyveket majd a Demokrata blogon fogjuk közzétenni. Meg is van az első, próbarész. Nevezzük nulladiknak.

– Már kész is?

– Tessék, itt van!

Átnyújtott egy másik lapot. A producer ezúttal már elővette a szemüvegét, és olvasni kezdte.

ELSŐ JELENET:

Helyszín: budapesti italbolt

Szereplők: Szanyi kapitány (Régi motoros, aki még mindig megpróbálja eladni, hogy hisz a valódi szocializmusban; pártbeli pozíciói képességeihez mérten általában túlzottak, bár olyan kicsi a verseny, hogy talán nem is. Most elbukta a legjobban fizetett állását, ezért megsértődött. A legmagasabbra tör, hogy ő vezethesse végleg zátonyra az MSZP léket kapott hajóját.)

Ujhelyi (Ambiciózus fiatalember, aki közben már nem is annyira fiatal, ám a brüsszeli koszton legalább kellőképpen meghízott ahhoz, hogy erős embernek higgye magát. A szegedi Fidesznél annak idején állítólag nem kellett, ezért ő is megsértődött. Azóta hol összebeszél – konspirál –, hol visszabeszél – szemtelenkedik–, de leginkább össze-vissza beszél.)

Kovács László (Mer kicsi lenni, ez többnyire sikerül is. Örökbecsű mondása szerint nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. Na de hogy egyiket se?)

– Engem is kifúrt a Medgyessy – vigasztalta a nagy öreg Szanyi kapitányt. – És azóta már hol van? (A múltkor láttam a zamárdi olasz pizzázóban – a szerző megjegyzése) Volt erőm félreállni, aztán rám találtak a fontos szerepek. Lettem külügyminiszter meg ilyen EU-s izé.

– Biztos – segítette ki Ujhelyi. Kovács eltöprengett.

– Inkább csak valószínű… Te is állj most félre, Tibor, és később aztán…

Elhallgatott, valamennyien végiggondolták, vajon mi lehet még később a kapitányból. Aztán kacagni kezdtek, gurultak az asztal alatt a nagy röhögéstől.

– Belőlünk már soha nem lesz semmi – mondta ki a szentenciát Laci bácsi, a sztárvendég, és könnyező szemét törölgette.

– Egyelőre ennyi – mondta a rendező a producer kérdő tekintetére.

– Valami előzetes a továbbiakból?

– Röviden. Szerelmi szál: Klára és Ferenc (féltékenység, anyós, szenvedélybetegségek). Mit hoz a Karácsony? (A háromkirályok Budapesten.) Ennek esetleg kevésbé polkorrekt variációja: ki lesz a szerecsen király? (Migrációs stratégiák az önkormányzati választáson.)

– Ki lesz a sztárvendég?

– Beszéltünk Nagy Blankával.

– És mit mondott?

– Nem bírja el a nyomdafestéket. De még tárgyalunk.

A producer vállat vont.

– Próbáljuk meg. Jövő hétre hozza a következő epizódot.