„Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk”

Orbán Viktor Petőfi Sándor magyar költő kiskőrösi háza előtt tartott beszédében a költő életére és műveire hivatkozva több fontos tételt is megfogalmazott. Egyrészt értelmezte a magyar szabadság kialakulásának és a polgári fejlődés elindulásának fontosságát, továbbá leszögezte, hogy Petőfi Sándor munkássága örökérvényű volt és lesz is a magyarság számára. Beszédében továbbá megfigyelhető az is, hogy a jelenkori politikai, gazdasági és társadalmi kihívások milyen félreismerhetetlen hasonlóságot mutatnak a XIX. század közepén lezajlott forradalom és szabadságharc eszmeiségével és történetiségével.

Hivatkozhatunk például arra, hogy az immáron több mint egy éve tartó orosz-ukrán háború a béke megteremtésének és fenntartásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Arra is, hogy a nagyhatalmi érdekek – gondolva itt akár az Európai Unióra, akár a globális nagytőkére – többszörösen sértik meg a kisebbség, esetünkben a magyar nemzet jogos érdekeit. Végezetül arra is, hogy fejlődésre kizárólag az alapvető kérdésekben való egyetértés esetén van lehetőség. Az ezen kérdésekben való érdekellentétek – és ezáltal a kizárólag méltánytalanul alkalmazott következmények, mint például az úgynevezett jogállamiságra vagy a gyermekvédelemre hivatkozással visszatartott pénzügyi források – csakis a stagnálás, a bizonytalanság és a céltalanság kínosan kerülendő helyzetét teremtik meg. 

Orbán Viktor szerint Petőfi Sándor azzal, hogy „Talpra magyar!”, elsőként adta meg az irányt hazánknak, amivel Magyarország önbecsülésének helyreállítására hívta fel a magyarokat, míg a „rabok legyünk vagy szabadok?” kérdés feltevésével hazánk szabadságát – vagyis szuverenitásigényét – hívta életre. Leszögezte továbbá, hogy a következő huszonöt éves program felegyenesedni és az ország önbecsülését visszaadni, amellyel szintén párhuzamot vont a magyar szuverenitás tiszteletben tartásának igénye, továbbá a nemzetközi szinten több oldalról érkező, méltatlan támadással szembeni ellenállás mellett. Erre a jelenben vagy a közelmúltban adekvát példa a magyar értékrendbeli alapvetés – „Isten, haza, család” – melletti következetes és kitartó kiállás, úgymint a keresztény vallás tanításainak fontossága, a nemzeti érdekek – nemzetközi érdekekkel szemben való – előtérbe helyezése, vagy a családok és azon belül a gyermekek támogatása és védelme. Kövér László házelnök szintén e napon monoki beszédében ugyanerre hívta fel a figyelmet: „ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok XXI. századi regimentje felsereglett, és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem, jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze.”

A magyar miniszterelnök továbbá, némileg utalva a jelenkori világ választott vezetőire, kiemelte, sok emberrel megtörténik, hogy az Isten által neki adott tehetség a szellemvilág keresztény erőterének elhagyásával gőgbe fordul át, és ezzel tökéletesen szemléltette azt, amikor akár a hazai, akár a nemzetközi baloldal vezetői a választópolgárok érdekei helyett saját önös érdeküket helyezték vagy helyezik előtérbe.

Ez a gondolatiság könnyen kibontható arra, hogy a baloldal folyamatosan elárulta a hazáját, illetve a választópolgárait, mert a – választások által – rábízott hatalmat nem arra fordította vagy fordítja, ami akár a nemzeti, akár az európai uniós közösség jogos érdekeit szolgálná. Ilyen az immáron tizedik, de továbbra is eredménytelen próbálkozás az európai uniós szankciók terén, az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság hatásainak nem kielégítő – és a választópolgárok érdekeit sértő – kezelése, végül, de nem utolsósorban a békére és nyugalomra való törekvés helyett a háborúpártiság és a félelem megteremtése. A béke és kiállás fontosságát ugyanezen a napon Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is kiemelte a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédében: „Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk. A béke fontosságát ma, a szomszédunkban dúló háború árnyékában nem lehet eléggé hangsúlyozni, ha ez a háború elszabadul, mindent elpusztíthat, Európát is.”

A magyar szuverenitás védelme és tiszteletben tartása iránti igény a magyar miniszterelnök beszédében számos helyen tetten érhető: „Magyarnak születni kötelességet jelent, méltónak lenni a fajtánkhoz. Tartozunk neki [Petőfinek], ezért sohasem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből, nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi.” Egyrészt bizonyosfajta hivatásra „és a hétköznapok felett álló, értelmet adó” feladatra hívja fel a magyarokat a hazaszeretetből fakadó kötelesség teljesítése iránt, másrészt a Magyarország melletti harcias kiállás mellett tesz tanúbizonyságot azáltal, hogy a szabadság zászlóját biztos kézben kívánja – a választópolgárokkal együtt – tartani. Ezeket megerősítendő, Novák Katalin államfő egyik közösségi oldalán szintén kiemelte: „a történelem arra tanított meg bennünket – és nemzeti hőseink példájából is tudjuk –, hogy mi soha nem téveszthetjük szem elől a haza érdekeit. A világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel. Ez a hit és meggyőződés kössön össze bennünket 2023. március 15-én is!”.

A magyar szabadság iránti kiállás mellett emelt szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is: „1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. A magyarság 1848–49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta gondol, és ma is: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a saját sorsáról, maga dönt az ország ügyeiről és maga dönt a szövetségkötéseiről is.”

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a miniszterelnök beszéde és a magyar politikai életben való tevékenysége Petőfi Sándor nemzeti szabadságvágyára és nemzeti érzelmeire való hivatkozás nélkül is megfeleltethető ezeknek a törekvéseknek. Ahogyan a méltón dicsért költő Magyarország iránti elhivatottságát Orbán Viktor március 15-i beszédében többször is kiemelte, úgy egyúttal nehezen vitatható párhuzamot vonhatunk a költő és a miniszterelnök hitvallása között. Legyen – az orosz-ukrán fronton – béke. Legyen – a magyar állampolgárokhoz szorosan és megalapozottan fűződő érdekek érvényesítésben – szabadság. És legyen – a magyar nemzethez és kultúrához, valamint az európai közösség közös érdekeihez fűződő kérdésekben – egyetértés.