Vajon van-e Odaát?
„Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán félelmetes.”
(Arthur C. Clarke)
Majd mindenki ismeri az X-akták című sci-fi sorozat mottóját: „Az igazság odaát van”. De vajon hol van az az odaát? És úgy egyáltalán mennyiben változik meg az életünk június 1-jével, amikor az USA kormánya nyilvánosságra hoz néhány UFO-aktát?
A fő kérdés
A fő kérdés természetesen nem az, hogy az amerikai légierő, vagy a NASA megfigyelt-e olyan repülő objektumokat, amelyeket nem tudott azonosítani, hanem, hogy az univerzumban van-e értelmes élet a Földön kívül? Még tovább menve, hogy járt-e már bolygónkon, vagy annak közvetlen közelében földönkívüli létforma? S ez újabb kérdéseket vet fel, ugyanis amennyiben járt, két okból tehette: csendes megfigyelőként, vagy a kapcsolatfelvétel céljából. A harmadik okot, a véletlent kizárhatjuk az egyenletből, ugyanis amennyiben egy értelmes faj birtokában van a csillagközi utazás technológiájának, csakis céllal kerülhet egy olyan bolygó közelébe, ahol szintén van értelmes élet.
Június első napjaiban valószínűleg látunk majd néhány pixeles képet, esetleg nem túl jó minőségű videófelvételt, s természetesen elolvashatjuk azoknak a pilótáknak és űrhajósoknak a beszámolóit, amelyek eddig titkosítva voltak, s amelyekben ilyen témájú eseményről számoltak be a szemtanúk. Innen pedig még nagyon messze van az alapkérdésre adott egyértelmű válasz, hogy megtörtént-e a kapcsolatfelvétel? Ad absurdum, hogy amennyiben megtörtént, milyen célból történt meg? Tekintve, hogy a világegyetem mai tudásunk szerint végtelen, ezekre a kérdésekre is végtelen számú válasz létezhet, még akkor is, ha a matematikai logika ismeri és használja a megszámlálhatóan végtelen fogalmát.
Béke vagy kolonizáció?
A tudomány és a tudományos fantasztikum viszonya meglehetősen szimbiotikus. Elég, ha csak a Verne által megjósolt holdutazásra gondolunk, vagy arra, hogy a Motorola a StarTrek sorozat jól ismert kommunikátoráról mintázta meg az egyik legnépszerűbb mobiltelefonját. A hatás és visszahatás tehát szépen megfigyelhető. Éppen ezért nem árt számba venni azokat a lehetőségeket, amelyeket a sci-fi szerzők felvázolnak műveikben.
Az egyik legnépszerűbb teória szerint a földönkívüliek akár kolonizációs céllal is érkezhetnek hozzánk, nagyjából az egykori konkvisztádorok vehemenciájával. Ez esetben annyira felettünk állnának fejlettségben, ami messze túlmutatna a spanyolok és portugálok, illetve az amerikai őslakosok közti technikai és kulturális különbségeken. Az e nézetet vallók szerint fejlettségüket tekintve majdnem, hogy isteni mindenhatóságuk lenne felettünk. A másik népszerű elmélet ennek a szöges ellentétét vallja, miszerint csakis egy csillagközi utazást megvalósító civilizáció érkezhet a Földre, fejlettsége okán tehát csakis békés szándékkal jöhet közénk.
Mi az igazság?
Néhány napja Barack Obama volt amerikai elnök az egyik legnépszerűbb amerikai tévésztár, Jimmy Kimmel show-műsorában meglehetősen sejtelmesen és kétértelműen nyilatkozott arról, hogy vajon az elnöki beiktatása után betekintést nyerhetett-e az UFO-aktákba, s ha igen, mit tapasztalt? Szó esett még a legendás 51-es körzetről is, amely légibázison az ufóhívők szerint évtizedek óta őriznek földönkívülieket.
Kimmel korában a szintén exelnök Bill Clintonnak is beszélgetett erről a témáról. Az Obama-interjú során ezt a kijelentést tette: „Clinton elnök azt mondta, hogy ő megnézte, és nem talált semmit.” Obama erre így reagált: „Tudja, azt az utasítást kaptuk, hogy ezt mondjuk.”
A legáltalánosabb nézet szerint Obama és Kimmel csupán vicceltek, s egy jól megkoreografált jelenetet adtak elő, amiben az összes összeesküvés-elméletet szintetizálták néhány mondatban. Ami viszont az igazán érdekes a történetben, hogy vajon más országok hasonló aktáit is megnyitják-e a nagyközönség előtt? Vagy a valóságban is minden úgy történik, mint a hollywoodi filmekben? Hogy az idegenek csak és kizárólag az USA területén hajlandóak landolni? Mert ez még annál is nehezebben elképzelhető, hogy egyáltalán van értelmes élet rajtunk kívül.
***
Vélekedésem szerint két dolog történhet június első napjaiban. Az egyik, hogy fokozatosan megnyitják az összes kérdéses aktát, és egyértelműen kiderül az igazság. A második teória, ami felé inkább hajlok, hogy ez a szenzációs bejelentés csupán szenzációhajhász porhintés, ami igyekszik az USA egyre kaotikusabbá váló bel- és külpolitikájáról időlegesen elterelni a figyelmet.
Mert számomra még mindig hihetőbb, hogy az idegenek köztünk vannak, mint az a tény, hogy Joe Bident választották meg elnöküknek.