„A baktériumok és a vírusok tudnak önmegtartóztató életet élni, az ember nem.”
(Rafik Schami)

Hirdetés
Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Sokan értetlenkednek, mi több, felháborodnak azon, hogy a társadalombiztosítás nem támogatja a sárga vagy piros jelzésű országokból hazánkba beutazók koronavírus- tesztjeit. Elsőre ez a felháborodás jogosnak tűnik, hiszen miért fizetjük a tb-t, ha egy nyilvánvalóan egészségügyi vonatkozású beavatkozást önköltségessé tesz? Ha azonban kicsit mélyebbre ássuk magunkat a miértek tekintetében, rájövünk, hogy a helyzet megítélése nem is olyan egyszerű.

Kik és miért utaznak

Először is kategorizálnunk kell azokat, akik veszélyeztetett országba utaznak, avagy onnan utaznak vissza Magyarországra. A legegyszerűbb a helyzet, ha nyaralásukat töltőkről van szó, hiszen aki üdülni megy, választhat, hogy hová akar utazni. A világjárvány ideje alatt nyilván célszerű elkerülni azokat az országokat, ahol a fertőzöttek száma az átlagosnál magasabb. Amennyiben valaki ennek ellenére sárga vagy piros országba utazik, a legkevesebb, hogy az utazási költségekhez hozzáadja a tesztek árát is. Ahogyan például a reptéri illetéket.

Vannak aztán azok, akik valamely családtagjukat látogatják meg, illetve külföldön is van bejegyzett lakóhelyük. Ebben az esetben szintén eldönthető, hogy mennyire okos dolog a látogatásokat mostanra időzíteni. Ha ugyanis egy járványgóc közelségében tartózkodunk, s onnan hazajövünk, meglehetősen nagy a kockázata annak, hogy akár vírushordozóként hazánkba importáljuk a vírust. S bár borzalmas, rettenetes emberi tragédiák történtek az elmúlt hónapok alatt (például haldokló rokonát nem tudta meglátogatni a kijárási vagy a lakhelyelhagyási tilalom miatt a családtag), nagy kataklizmák alkalmával szokásos mentális teherbírásunkat is meg kell sokszoroznunk. 

Korábban írtuk

Akik dolgoznak

Szándékoltam hagytam ki a fenti felsorolásból azokat, akik munkavégzés céljából utaznak. E csoportok legveszélyeztetettebbjei a kamionsofőrök. Előttük is számos lehetőség áll. Például a sofőr megtagadja a kiutazást a veszélyeztetett zónába. Sajnos fennáll a lehetősége annak, hogy ez esetben a munkáltató felmond neki. Nyilván egy munkaügyi bírósági per akár pozitív döntést is hozhat az illető számára, ám ez hónapokig, évekig is eltarthat, s ez alatt az idő alatt a sérelmet szenvedő munkavállaló megélhetése veszélybe kerül. 

A közösségi oldalakon számos olyan történet kering, ami arról szól, hogy a munkáltató nem fizeti a munkavállaló vírustesztjét. Ez megint számos kérdést vet fel, s valamiféle rendkívüli munkaügyi szabályozást követelne. Az ugyanis nonszensz, hogy a munkáltató nem kalkulálja bele a járulékos költségekbe saját dolgozójának tesztjét mint rendkívüli kiadást. Különös tekintettel arra az esetre, ha netán az említett munkáltató még valamiféle állami támogatást is felvett a koronavírus-járvány által okozott károk enyhítésére. 

Na de miért nem ingyenes?

Az alapkérdést azonban még nem válaszoltuk meg. A felháborodott polgár arra szokott hivatkozni, hogy évek, évtizedek óta fizeti a tb-t, s amikor szükség lenne rá, az nem segít. Ez nem így van. A társadalombiztosítás például 100 százalékosan fedezi – minden jogosult esetében – az esetlegesen koronavírussal fertőzött beteg teljes orvosi ellátásának költségeit. Emellett természetesen az összes eddigi olyan egészségügyi szolgáltatást, amelyek megléte csak azért nem tűnik fel számunkra, mert ingyenesek. 

A legtöbb nyugati országban ugyanis már azért fizetni kell, ha valakiért kimegy a mentő. Az orvosi ellátás költségeiről nem is beszélve. Persze az életmegtartó beavatkozások ott is ingyenesek vagy részben ingyenesek, ám a kórházi hely, az utókezelés és számos jövedék összeadódva hatalmas összegre rúghat, amely összeget aztán szemrebbenés nélkül kiszámlázzák az illető páciensnek. Mi több, a beavatkozások alkalmával azok milyenségét és minőségét is arra szabják, hogy az illető betegnek milyen összegű társadalombiztosítása van. S itt még nem említettem az egyéb beavatkozásokat (pl. foghúzás, tömés, gipszelés, röntgen, CT, stb.), amik szintén ingyenesek hazánkban, illetve a vényköteles gyógyszerek árát, amelyek sokkalta olcsóbbak nálunk.

***

Azonban akármiért is jön haza valaki a veszélyzónák valamelyikéből, van választási lehetősége: sárga, illetve piros országból hazatérve vagy elvégezteti magán a tesztet, vagy vállalja a beutazás utáni kéthetes otthoni karantént. Mostanra mindenkinek van tapasztalata abban, hogy az ember – ha a szükség úgy hozza – sokkal többet képes elviselni, mint kétheti bezártság odahaza a szerettei társaságában.  

Elöregedő társadalmunkban pedig bele kell nyugodnunk abba, hogy a hirtelen jött, rendkívüli kiadásokat a tb nem minden esetben tudja anyagilag finanszírozni.