megye

2021.02.28.

Vármegyék könyve

A Dunántúl egyik vármegyéje, melynek egykori területe négyezer-száz négyzetkilométer volt, az átlagos megyeméretnél kissé nagyobb, lakossága 1891-ben kétszázhuszonkétezer lélek.

2021.02.21.

A régi Dunán inneni kerületben, a Duna mindkét partján elterülő megye volt, területe ezeregyszáz négyzetkilométer, egyharmada az átlagos megyenagyságnak, lakóinak száma 1891-ben hetvennyolcezer lélek, mely 1914-re kilencvenezer fölé emelkedett.

2021.02.14.

Vármegyék könyve

A Tisza mindkét partján elterülő vármegye, területe háromezer-négyszáz négyzetkilométer volt, az átlagosnál valamivel kisebb, lakóinak száma 1891-ben kétszázhatvanezer lélek.

2021.02.07.

Vármegyék könyve

Hazánk Királyhágón túli részének négyezerötszáz négyzetkilométer területű vármegyéje volt, Erdély keleti határán.

2021.01.31.

Vármegyék könyve

A Tiszán túl, a Maros jobb partján elterülő megye, melynek területe 1918 előtt ezerhétszáz négyzetkilométer volt, tehát a kisebbek közé tartozott.

2021.01.21.

Vármegyék könyve

Hazánk Királyhágón túli, azaz erdélyi részének volt egyik megyéje, területe ezernyolcszáz négyzetkilométer, így a legkisebb vármegyék közé tartozott.

2021.01.04.

Vármegyék könyve

Hazánk volt tiszáninneni kerületének egyik megyéje a Tisza jobb partján.

2021.01.04.

Vármegyék könyve

Magyarország volt tiszántúli kerületének legnagyobb, tizenegyezer négyzetkilométer kiterjedésű megyéje volt.

2021.01.03.

Vármegyék könyve

Hazánk régi tiszántúli kerületének egyik vármegyéje, területe háromezer-ötszáz négyzetkilométer volt, a lakosság száma 1891-ben kétszázhatvanezer lélek.

2020.12.27.

Vármegyék könyve

Hazánk erdélyi részének legészakibb, négyezer négyzetkilométeren elterülő megyéje volt, lakossága 1891-ben százötezer lélek.