Fotó: Khosro/Shutterstock.com

– Ha beszedjük a kínált pirulákat, akkor valóban újra eszünkbe jutnak majd az elfelejtett nevek, évszámok és események?

– Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy a reklámozott tabletták és drazsék valóban átütő eredményt hoznának. Igaz, sokat jelenthet, ha valaki hisz csodatévő hatásukban.

Hirdetés

– Eszerint semmit nem tehetünk, ha a feledékenység kínosabbnál kínosabb helyzetekbe sodor bennünket?

– Dehogynem. Ám legelőször jó tudni, hogy az agyunk akkor képes megfelelően működni, ha eleget pihen. A kutatók ma már tudják, hogy a pihentető, nyugodt alvás nélkülözhetetlen a stresszhelyzetek feldolgozásához és ahhoz, hogy utána ismét megdolgoztathassuk az agysejtjeinket. Arról sem felejtkezhetünk el, hogy mindenkinek szüksége van napi legalább húszperces csöndes magányra, amikor teljesen ellazulhat. Az agyunk ilyenkor regenerálódik.

Korábban írtuk


– Sokan különböző ajzószerekhez folyamodnak, amikor úgy érzik, már képtelenek koncentrálni, vagy nem jut eszükbe semmi, hiába törik az agyukat. Ezen túl lehet lendülni?

– Sajnos ilyenkor inkább ront a helyzeten, ha valaki megissza az aznapi a sokadik kávét, esetleg valami erősebb szerrel igyekszik munkára ösztökélni az agyát. Az alkohol amúgy is szinte falja az agysejteket. A különböző kábítószerekről nem is beszélve, amelyek inkább blokkoló hatásúak. Sőt, végzetes agykárosodást idézhetnek elő akár már harmincéves korban is.

– És a cigaretta? Sokan esküsznek rá, hogy új erőre kapnak, ha rágyújtanak.

– A hatékony működéshez az agynak oxigénre is szüksége van. A cigarettafüst, a szellőzetlen szoba oxigénhiányos állapotot idéz elő. Ilyenkor egy kiadós szellőztetés lehet az orvosság. De még jobban tesszük, ha sétálunk egyet a friss levegőn. A mozgás egyébként is nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez, ráadásul az agyműködést is serkenti.

– Sokan, különösen hatvan körül attól tartanak, hogy a korán megjelenő fokozatos elbutulás, a demencia okozhatja a feledékenységüket. Igazuk lehet?

– Egyéni adottságoktól is függ, kinél mikor jelentkeznek a demencia tünetei. A káros folyamatokat azonban jelentősen lassítja az agyunk tornáztatása. Az edzésben lévő agy kevésbé hajlamos az elbutulásra. Ebből a szempontból előnyben vannak azok, akik szellemi munkát végeznek idős korukban is. De a keresztrejtvény, a kvízjátékok, esetleg a rendszeres kártyapartik szintén karbantartják az agysejtjeinket.

– A Covidon átesettek életkortól függetlenül gyakran panaszkodnak arról, hogy felgyógyulásuk után sem a régiek, nehezen összpontosítanak, vagy éppen úgy érzik, egy csomó dolog kihullott az agyukból. Ez mivel magyarázható?

– Ez a betegség alatt elszenvedett oxigénhiány következménye lehet. Idővel ezek a panaszok általában megszűnnek, ahogyan regenerálódik a szervezetük és helyreáll az agyi vérkeringés is. Mindebben, mint mondtam, sokat segít az egészséges, könnyű táplálkozás, a mozgás és az agyunk tornáztatása.

– Mi a teendő akkor, ha megfelelő életmódot folytatunk, és mégis romlani kezd az állapotunk?

– Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha jelentősen romlik a rövid távú memória, komoly nehézséget okoz az új információk, nevek, telefonszámok megjegyzése, a kevéssel azelőtt történt események felidézése. Ezek hátterében valamilyen kezdődő betegség is állhat, amit egy alapos kivizsgálás feltárhat. Ilyen esetekben a kezelőorvosnak kell döntenie arról, milyen terápiát javasol egészségünk visszanyerésére vagy a kóros folyamatok lassítására.