Gyógymód felejtés ellen
A televíziós reklámok ontják ránk az ígéretet: nincs többé felejtés, ha beszedünk néhány dobozzal bizonyos készítményekből. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, mennyit érnek valójában az „agyfényesítő” patikaszerek, és mit tehetünk, ha ismétlődő feledékenységen kapjuk magunkat?
– Ha beszedjük a kínált pirulákat, akkor valóban újra eszünkbe jutnak majd az elfelejtett nevek, évszámok és események?
– Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy a reklámozott tabletták és drazsék valóban átütő eredményt hoznának. Igaz, sokat jelenthet, ha valaki hisz csodatévő hatásukban.
– Eszerint semmit nem tehetünk, ha a feledékenység kínosabbnál kínosabb helyzetekbe sodor bennünket?
– Dehogynem. Ám legelőször jó tudni, hogy az agyunk akkor képes megfelelően működni, ha eleget pihen. A kutatók ma már tudják, hogy a pihentető, nyugodt alvás nélkülözhetetlen a stresszhelyzetek feldolgozásához és ahhoz, hogy utána ismét megdolgoztathassuk az agysejtjeinket. Arról sem felejtkezhetünk el, hogy mindenkinek szüksége van napi legalább húszperces csöndes magányra, amikor teljesen ellazulhat. Az agyunk ilyenkor regenerálódik.
– Sokan különböző ajzószerekhez folyamodnak, amikor úgy érzik, már képtelenek koncentrálni, vagy nem jut eszükbe semmi, hiába törik az agyukat. Ezen túl lehet lendülni?
– Sajnos ilyenkor inkább ront a helyzeten, ha valaki megissza az aznapi a sokadik kávét, esetleg valami erősebb szerrel igyekszik munkára ösztökélni az agyát. Az alkohol amúgy is szinte falja az agysejteket. A különböző kábítószerekről nem is beszélve, amelyek inkább blokkoló hatásúak. Sőt, végzetes agykárosodást idézhetnek elő akár már harmincéves korban is.
– És a cigaretta? Sokan esküsznek rá, hogy új erőre kapnak, ha rágyújtanak.
– A hatékony működéshez az agynak oxigénre is szüksége van. A cigarettafüst, a szellőzetlen szoba oxigénhiányos állapotot idéz elő. Ilyenkor egy kiadós szellőztetés lehet az orvosság. De még jobban tesszük, ha sétálunk egyet a friss levegőn. A mozgás egyébként is nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez, ráadásul az agyműködést is serkenti.
– Sokan, különösen hatvan körül attól tartanak, hogy a korán megjelenő fokozatos elbutulás, a demencia okozhatja a feledékenységüket. Igazuk lehet?
– Egyéni adottságoktól is függ, kinél mikor jelentkeznek a demencia tünetei. A káros folyamatokat azonban jelentősen lassítja az agyunk tornáztatása. Az edzésben lévő agy kevésbé hajlamos az elbutulásra. Ebből a szempontból előnyben vannak azok, akik szellemi munkát végeznek idős korukban is. De a keresztrejtvény, a kvízjátékok, esetleg a rendszeres kártyapartik szintén karbantartják az agysejtjeinket.
– A Covidon átesettek életkortól függetlenül gyakran panaszkodnak arról, hogy felgyógyulásuk után sem a régiek, nehezen összpontosítanak, vagy éppen úgy érzik, egy csomó dolog kihullott az agyukból. Ez mivel magyarázható?
– Ez a betegség alatt elszenvedett oxigénhiány következménye lehet. Idővel ezek a panaszok általában megszűnnek, ahogyan regenerálódik a szervezetük és helyreáll az agyi vérkeringés is. Mindebben, mint mondtam, sokat segít az egészséges, könnyű táplálkozás, a mozgás és az agyunk tornáztatása.
– Mi a teendő akkor, ha megfelelő életmódot folytatunk, és mégis romlani kezd az állapotunk?
– Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha jelentősen romlik a rövid távú memória, komoly nehézséget okoz az új információk, nevek, telefonszámok megjegyzése, a kevéssel azelőtt történt események felidézése. Ezek hátterében valamilyen kezdődő betegség is állhat, amit egy alapos kivizsgálás feltárhat. Ilyen esetekben a kezelőorvosnak kell döntenie arról, milyen terápiát javasol egészségünk visszanyerésére vagy a kóros folyamatok lassítására.