Hízik a májunk
Mára népbetegség lett a máj elzsírosodása. Nem csoda, hiszen minden harmadik honfitársunk elhízással küszködik, és egymillióra tehető hazánkban az alkoholisták száma. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, hogyan lehet megelőzni ezt az állapotot, és mit tehetünk májunk regenerálódásáért.
– Tulajdonképpen mit jelent a zsírmáj kifejezés?
– A szaknyelven szólva diffúz májléziónak nevezett betegség a teljes májszövetre kiterjedő károsodás. A májsejtekben apró zsírcseppek képződnek, ami hosszabb távon a sejt pusztulásához vezethet. Mellette elkezd felszaporodni a kötőszövet. Így pedig a szerv nem tudja ellátni feladatát. Könnyebben elképzelhetjük ezt az állapotot, ha a libákra gondolunk. A pecsenyeliba mája sötétbarna, ám a mindenki által kedvelt hízott libamáj világossárga színű, köszönhetően a libatömésnek. Az emberi szervezetben is hasonló folyamatok játszódnak le.
– Vagyis könnyen elérhetjük, hogy elzsírosodjon a májunk, ha lényegesen többet eszünk, mit amennyire szükségünk van?
– Valóban gyakran az elhízás áll a betegség hátterében. De ne felejtkezzünk el az alkoholizmus pusztító hatásáról se! Az úgynevezett alkoholos zsírmáj kialakulásában komoly szerepe van a huzamos ideig tartó túlzott alkoholfogyasztásnak, ami végül májzsugorhoz vezethet. Tudni kell azonban, hogy bizonyos anyagcserezavarok, mint a magas vérzsírszint vagy a cukorbetegség szintén szerepet játszhatnak a zsírmáj megjelenésében. De szintén hasonló hatásuk van bizonyos toxikus anyagoknak is. Számolnunk kell azzal, hogy a zsírmáj ideiglenesen kísérője lehet például a gombamérgezésnek vagy gyógyszer-túladagolásnak. Megszűnik azonban, ha úrrá leszünk a mérgezésen. Szót kell ejteni arról is, hogy bizonyos esetekben genetikai adottságok szintén szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
– Milyen tünetek figyelmeztetnek a kóros állapotra?
– Sajnos a zsírmájnak nincsenek olyan látványos tünetei, amelyek a beteget arra késztetnék, hogy radikálisan változtasson az életmódján. Az orvosi diagnózis nem mindig elegendő ahhoz, hogy valaki komoly fogyókúrába kezdjen, vagy éppen leszokjon az italról. Előfordulhat a jobb bordaív alatt nyomásérzékenység, puffadás. A besárgulás már csak nagyon súlyos esetben jelentkezik, amikor végstádiumba jutott a májbetegség.
– Esély sincs rá, hogy idejében felismerjék az elváltozást?
– Korai stádiumban sokat elárul májunk állapotáról a vérkép. A magas májenzimeredmények mindenképpen további vizsgálatokat tesznek indokolttá. Az ultrahang- és a CT-lelet alapján a kezelőorvos elég pontos képet tud alkotni májunk állapotáról. Amennyiben kizárhatók a vírusos májbetegségek, mint például a hepatitis A, B, C vagy E változata, és nincs más alapbajra utaló jel, akkor bizonyosan felmerül a máj zsíros elfajulásának a lehetősége.
– Hogyan lehet ezt kezelni?
– Legtöbbet mi magunk tehetünk e szervünk egészségéért. Az elhízás megelőzése, a mérsékelt alkoholfogyasztás, összességében a mértékletes életmód sokat segít abban, hogy megelőzzük a bajt. Diabétesz vagy magas koleszterinszint fennállásakor azonban az alapbetegséget kell gyógyítani megfelelő terápiával. Ám egyelőre sajnálatos módon nem létezik olyan gyógyszer, ami a májléziót megakadályozná vagy gyógyítaná. Igaz, sokan esküsznek a kávé, pontosabban a koffein vagy a máriatövis-kivonat jótékony hatására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek lassíthatják a kóros folyamatokat, noha egyelőre nincs rá tudományos bizonyíték. Ám azt kell mondjam: radikális életmódváltás nélkül ezek a szerek sem érnek sokat.
– Ez azt jelenti, hogy ha valakinél bizonyítást nyert a betegség, az hagyjon fel minden reménnyel?
– Semmiképpen. Ne felejtsük el, hogy a májnak egyedülálló a regenerálódási képessége. Napi 1000 milligramm C- és E-vitamin szedésével jelentősen segíthetjük. Életmódváltással együtt akár a teljes gyógyulást is elérhetjük.